Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára:
1902 a piaci szereplők kizárólagos adatszolgáltatásábó l tud dolgozni, hanem közvetlenül tudja ezeket az adatokat beszerezni, és tud számolni nyilván ebben az elosztói elszámolási rendszerben. A fő kifogásunk az volt, hogy miért kell egy ilyen új céget létrehozni, ami, ha jól emlékszem, talán 3 milliárd forint os indulótőkével kezdi meg a működését, és pláne, ha egy olyan környezetbe rakjuk, amit maga Lázár János miniszter úr is egy bizottsági meghallgatáson elmondott, hogy az állami cégek menedzsmentjei lopni szoktak; ő egy kicsit cizelláltabban, de lényegét te kintve valahogy így fogalmazott, és az egy más kérdés, hogy pártállástól függetlenül - ezt is hozzátette, de mégiscsak tett egy ilyen kijelentést. Tehát engedjék meg, hogy éljünk a gyanúperrel, hogy ha egy állami cég kezdi meg a működését, ott valószínűleg ennek az állami cégnek a vezetője 345 millió forintot fog keresni havonta, 20 százalékos prémiummal, ez is pénzbe kerül, és éljünk a gyanúperrel, hogy itt lesz menedzsment, igazgatóság, tehát itt azért sokféle érdek tud érvényesülni, ahogy a miniszter ú r is fogalmazott. Ezért tettük azt a javaslatot a módosító indítványunkban, hogy létezik egy hivatal, ez az Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, ami szerintünk teljesen alkalmas lenne hivatalként ennek a feladatnak az ellátására, nem kellene ezért lét rehozni egy újabb állami céget, annak újabb menedzsmentet kinevezni, újabb működési költséggel, hiszen önmagában ez a tevékenység pénzbe kerül; ez például az energiaárképzésben is egy tétel lehet az állami kiadások oldalán. Inkább ezt a 3 milliárdot forin tot lehetne fordítani más célra, hogy éljek az önök vesszőparipájával, például az energiaárak csökkentésére. Tehát nem tartjuk indokoltnak egy újabb állami cég létrehozását, azt gondoljuk, van erre egy hivatal, amely ezt a feladatot el tudná látni. A részl etes vitában én kérdésként feltettem - a törvény úgy fogalmaz , hogy a főbb feladatai melyek lesznek majd ennek a cégnek. Az államtitkár asszony elmondta, hogy azért fogalmaztak így, azért használták ezt a kifejezést, merthogy még nem látható előre, hogy ebben a tevékenységben még milyen konkrét, pontos feladatai lesznek. Bár én azt gondolom, egy jogalkotási folyamatban az lenne a legjobb, ha már a törvényhozók, a parlamenti képviselők is előre látnák, hogy pontosan mi lesz a feladata egy ilyen állami váll alatnak, pláne, ha közpénzt használ fel, és pláne, ha állami vállalatként kezdi meg a működését. Ezt a módosító javaslatunkat sajnos a Gazdasági bizottság leszavazta, és miután ezekre a kérdéseimre, hogy a fő feladatokon kívül milyen konkrét feladatokat fo g ellátni a cég, pontos választ nem tudtam kapni, így nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönjük. Megkérdezem az előterjesztőt, Németh Lászlónét, hogy kíváne hozzászólni. (Németh Lászlóné jelzésére:) Igen, öné a szó, mivel nincs jelentkező. NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára : Arra készültem, hogy egyfajta zárszót mondjak, de úgy gondolom, az imént elhangzott összegzésére, hogy ezzel a módosító javaslattal mit kívánunk elérni, és milyen elképzelés mentén alakítottuk ki azt a rendszert, amihez a KAF szorosan kapcsolódna, talán most már nem térnék ki. Amire viszont mindenféleképpen szeretnék kitérni, és ez egy nagyon fontos dolog: alapvetően a kormány álláspontja szerint egy ilyen önállóan működő és független, szabályozórendszerek mentén dolgozó adatgyűjtő, feldolgozóra feltétlenül szükség van. Miért van erre szükség? Itt érdekellentétek vannak elosztók, egyetemes társaságok, egyetemleges szolgáltatók között. Ez jól látszik abból is, hogy 1995öt köv etően, miközben különféle tervek szövődtek a tekintetben, hogy bizottságok alakulnak, és a korrekciós elszámolásokat a társaságok majd egymás között megoldják, ezek a bizottságok, ha létre is jöttek, eredményes munkát nem tudtak felmutatni. Azt gondoljuk, hogy az egyetemes szolgáltatók - és ez most teljesen független attól, hogy itt az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó egyetemes szolgáltatóról beszélünke avagy más szereplőről - nem kerülhetnek olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy miközben a forgalm i adatokat az elosztótársaságok ismerik, az elosztótársaságok kezébe tegyék sorsukat a tekintetben, hogy statisztikai adatok,
