Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1755 A folyamat pont ellentétes, hiszen tanársegédként, adjunktusként, de még talán docensként sem lehet megélni, nem lehet kijönni a fizetésből, nem lehet egy családot eltartani. Ezért kénytelenek az oktatók másodállást vállalni vagy egyáltalán végleg otthagyni az egyetemi katedrát a megélhetés reményében. A tarthatatlan helyzetre a korábbi években sokan sokszor felhívták már a kormány figyelmét. Például a felsőoktatási dolgozók szakszervezete kidol gozott egy javaslatot, koncepciót, lerakta ezt az asztalra, hogy kellene a béremelést és a felsőoktatási életpályamodellt bevezetni. Sajnos, süket fülekre találtak ezek az elképzelések. Nem gondoljuk, hogy maga a felsőoktatási államtitkárság - gondolva itt akár Hoffmann Rózsára vagy Klinghammer Istvánra, vagy a jelenleg felsőoktatási államtitkár Palkovics Lászlóra - lett volna a gátja a fizetésemelésnek, nem erről van szó, egyszerűen a kormány döntéshozói, a gazdasági, pénzügyi tárca nem akar erre forrást á ldozni. Nem vették tudomásul, hogy hova vezet az, ha nem becsüljük meg a felsőoktatásban dolgozókat; hogy milyen óriási jelentősége van annak, hogy a fiatalokat, a jövő értelmiségét a legtehetségesebb, szakmájukban, a pályájukon legjobb oktatók, kutatók ta nítsák. Ez csak akkor lehetséges, ha valódi megbecsülést kapnak mind a béreket, mind pedig a munkakörülményeket illetően. (23.00) Nemrég Palkovics László bejelentette, hogy elkezdődik a felsőoktatási béremelés, első körben a tanársegédek és az adjunktusok, a legkevésbé megfizetett oktatók bére nőhet kicsivel, de ez csak az első lépés, a béremelésnek ki kell terjednie a felsőoktatásban dolgozók teljes körére, így nemcsak az oktatókra, de az egyetem működésében nélkülözhetetlen gazdasági vagy adminisztratív m unkakörökben dolgozókra is. Nem szabad elkövetni azt a hibát, amit elkövettek a közoktatásban, hogy csak a pedagógusok kaptak valamekkora béremelést, míg sokan mások, akik ugyanúgy az óvodákban, iskolákban dolgoznak, a pedagógusok munkáját segítik, akik né lkül nem működik az egész pedagógiai rendszer, egy fillér béremelést sem kaptak. A béremelés mellett be kell vezetni a felsőoktatási életpályamodellt is. Van azonban egy másik fontos szempont is: a bejelentés szerint a béremelés költségének egy részét az e gyetemekre, főiskolákra akarják hárítani, az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodni a béremelés forrásának egy részét. Az LMP szerint a megszorítások hatására kivéreztetett felsőoktatási ágazatot nem szabad tovább sarcolni, a terheket nem szabad az int ézményekre hárítani. Minél teljesebb körű és mértékű béremelésre van szükség, de ennek meg kell találni a költségvetési forrását. Ha valamire, erre mindenképpen érdemes forrást áldozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Az államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Jó volt hallani, amikor úgy kezdte, hogy végre egy jó hír, hiszen béremelés lesz a felsőoktatásban. Igen, szembesültünk azzal, hogy ez egy olyan elodázhatatlan feladat, amit meg kell oldani. Meg kell oldani azért, mert ezeken az egyetemeken képezik a jövőt, és nem mindegy, hogy az itt tanuló jövő generációja milyen tudással, milyen ismerettel lesz felvértezve. Ha ezek a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok elhagyják a pályát, és elviszik magukkal azt a tudást, amit át kellene adni ezeknek a fiataloknak, akkor nagyon nagy hátrányba kerülünk. Ha olyan kontraszelekció alakul ki, hogy a versenyszférába n, a gazdaságban találják meg számításukat ezek az emberek az egyetemi katedra helyett, akkor megint csak nagy versenyhátrányba kerülünk, mert olyan kontraszelekció alakulhat ki, amivel enyhén szólva is hátrányos helyzetbe kerülhet a magyar felsőoktatásban végzett jövő generáció.
