Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója:
1488 körülnézünk, akár Magyarországon vagy KözépEurópában, vagy akár az egész kontinensen, az mindenki előtt a napnál világosabb, hogy ez az európai b izottsági javaslat kétségtelenül ilyen, és mint cseppben a tenger tükrözi a brüsszeli bürokrácia téves elképzeléseit. Mert véleményem szerint nemcsak a szubszidiaritást, a nemzeti önrendelkezést sérti, hanem olyan politikai következményekkel is járhat, ami úgymond tovább eszkalálhatja az európai menekültügy megoldatlanságát - amit senki nem akar egyébként - azzal, hogy kiveszi az Európai Tanács, azaz a tagállamok miniszterelnökei vagy elnökei kezéből például a kvótákról szóló döntés lehetőségét, ez pedig el fogadhatatlan a számunkra. (8.10) Annál is inkább, mivel a magyar emberek már döntöttek. Döntöttek arról, hogy Magyarország és az Unió úgynevezett külső, schengeni határait meg kell védeni. Ehhez pedig semmi segítséget nem ad a kvótákról való vitatkozás va gy határozat, sőt, az pedig egyenesen nonszensz, hogy mindezt ránk is akarják úgymond alkotmányosan kényszeríteni. Amikor az értelmes politika helyére a bürokrácia lép, úgy vélem, hogy ezzel az Unió polgárai még jobban eltávolodnak a brüsszeli intézményekt ől. Ezt senki nem akarja. Tisztelt Elnök Úr! És most térjünk vissza néhány gondolat erejéig az eljárás kialakulásának a körülményeire. Tudjuk, hogy az Unió működése az átruházott hatáskörök elvén alapul, azaz minden olyan hatáskör, amit a szerződések nem r uháztak át az Unióra, az a tagállamoknál marad. Nos, az uniós hatáskörök gyakorlására pedig a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerint, és hogy ezek az elvek valóban érvényesüljenek az uniós joga lkotási mechanizmusban, azt a nemzeti parlamentek a lisszaboni szerződés 2. számú jegyzőkönyvében szabályozott eljárás szerint tudják ellenőrizni. Az európai gyakorlatban a köznép ezt úgy hívja, hogy ez a sárga lapos eljárás, hiszen a parlamenti kamarák tu lajdonképpen egy sárga lapot mutatnak a szabálytalankodó brüsszeli Bizottságnak, ugyanúgy, mint a futballmeccsen látjuk. Ezt tesszük mi itt most Budapesten is. A nemzeti parlamentek ezzel már az uniós döntéshozatal korai szakaszában tehát jelezhetik kifogá saikat, és együttes fellépésük esetében képesek elérni, hogy a Bizottság a javaslatot megváltoztassa vagy akár vissza is vonja. Tehát a tagállami szuverenitást megtestesítő parlamentek így tudnak őrködni afelett, hogy az Unió csak és kizárólagosan a ráruhá zott hatáskörei keretei között járhasson el. Tehát amennyiben az adott parlamenti kamara ennek az elvnek a sérelmét megállapítja, úgynevezett indokolt véleményt adhat nyolc héten belül, és azt megküldheti az Európai Bizottságnak Brüsszelbe. Nos, a házszabá ly 142. §a alapján az Országgyűlés indokolt véleménye egyfajta határozatban jelenik meg, melynek alapja az Európai Unió Bizottságának a szubszidiaritás elve érvényesüléséről készített jelentése. Tehát tisztelt képviselőtársaim, a jelenlegi eljárás tárgya az úgynevezett Dublin III. rendeletet módosító javaslat, amelyet az Európai Bizottság szeptember 9én fogadott el. Az Európai ügyek bizottsága itt a parlamentben október 13i ülésén fogadta el a javaslatról készített B/6222. számú jelentését és az ahhoz ka pcsolódó javaslatot, amit a képviselőtársaim kézhez kaptak. A javaslat részét képezi az Európai Bizottság migrációs csomagjának, amikor az áthelyezési kvótáknak egy új típusát indítványozza, vagyis az Európai Bizottságnak a javaslata bevezetne egy teljesen új jogi kategóriát, az úgynevezett áthelyezési válságmechanizmust. Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztánlátás érdekében rögzítenünk kell, hogy az Unió szintjén most kétfajta migrációs kvótát lehet megkülönböztetni. Az egyik a tanácsi határozaton alapuló eg yedi döntés, míg az általunk kifogásolt javaslatban megfogalmazott terv egy állandó rendelkezésre álló kvóta mechanizmusa lenne. Az indoklást idézem, elég furcsa és érdekes a nyelvezet: „E jogalkotási javaslat átfogó célkitűzése annak biztosítása, hogy az Unió rendelkezésére álljon egy szilárd áthelyezési válságmechanizmus, amely révén hatékonyan végezheti a menekültügy terén felmerülő válsághelyzetek strukturált kezelését.” Tisztelt Képviselőtársaim! Ha röviden kívánnám jellemezni ezt a javaslatot, akkor a zt mondhatnám, hogy ez a ló elé fogott szekér esete. Nincs szükség állandó válságmechanizmusra
