Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója:
1487 DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottsá gának elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek uniós vonatkozású előterjesztések, törvény- és határozati javaslatok, nemzetközi szerződések. Úgy vélem azonban, hogy a most tárgyalt napirendi pont, tisztelt képviselőtársaim, különleges. Különleges, hiszen nem egy elfogadott európai uniós irányelv magyar jogba történő átültetése a feladatunk, hanem ebben az eljárásban azt vizsgáljuk, hogy egy még el nem fo gadott uniós jogalkotási tervezet vajon megfelele a szubszidiaritás elvének vagy sem. Jól tudjuk, hogy a szubszidiaritás elve az uniós jogalkotásban azt a feladatot látja el, hogy a döntéseket az Unió polgáraihoz a legközelebb tudják meghozni, és ez az el v az irányadó a tagállami és uniós hatáskörök elhatárolása során is. Tehát az Unió csak akkor és csak annyiban járhat el, amennyiben az alapszerződés számára megengedi, pontosan megfogalmazva annak hatáskörét. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a mai napon a z Országgyűlés feladata az, hogy a brüsszeli Európai Bizottságnak mint előterjesztőnek a tévedésére felhívja a figyelmet, egyúttal lehetőséget adva annak a korrekciójára. A házszabály szerint a szubszidiaritásvizsgálat tehát egy olyan különleges parlamenti eljárás, amelyben ha a Magyar Országgyűlés Európai ügyek bizottsága megvizsgál egy uniós jogalkotási tervezetet, és ha úgy találja, akkor kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés plenáris ülése fogadjon el egy, a szubszidiaritás elvének sérelmét megállapító határozatot. De ezzel nem ért véget a történet, mert ha kellő számú nemzeti parlament fogad el hasonló tartalmú úgynevezett indokolt véleményt - amire szerintem ebben az esetben van esélyünk , akkor ennek az Unió szintjén jogi következményei lehetnek. Teh át a mai vitánk egy javaslatról szól. Egy javaslatról, amelyről, ha a parlamenti terminológiát használnám, akkor azt mondanám, hogy ez egy törvényjavaslat lenne. Egy javaslat, ami a kvótáról szól. Javaslat, de ez eddig csak egy terv - számunkra viszont ves zélyes terv, de még csak terv. Megjegyzem, hogy e tervezet mellett az Unióban van még két másik kvótahatározat, amely hatályos, amely létezik, de erről most nem beszélek. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az általunk most folytatott eljárással kapcsolatban néhány tisztázó jellegű gondolatot elmondjak. 1. Az eljárás tárgya konkrétan az Európai Bizottság által elfogadott COM(2015)450. javaslat. A vizsgálat tárgya tehát egy olyan elfogadott uniós javaslat, amely még nincs hatályban. 2. Szeretném hangsúlyozni, hogy a parlament indokolt véleménye, amit várhatóan az Országgyűlés elfogad, jogilag nem köti a kormányt, hogy ennek alapján hozná meg a döntését a brüsszeli tanácsban. Tehát szó sincs arról, hogy most itt valamifajta mandátummal ruházzuk fel a kormányt. 3. Azért arra nyomatékosan szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ha a tagállami parlamentek a szubszidiaritás elve alapján nem tudják megakadályozni a brüsszeli javaslatot, akkor a Tanácsban a tagállamok képviselői nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel döntenek. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy az állandó kvóta ellenzői - például Magyarország, Szlovákia, Csehország - kisebbségbe kerülhetnek a Tanács ülésén. Ez pedig azt jelentheti, hogy az említett uniós javaslat akár mához egy évre már olyan hatályos uniós jogszabály lehet, amelyet minden tagállamnak kötelezően végre kell hajtania. Ezzel kapcsolatban nem véletlenül fogalmazta meg Szijjártó Péter külügyminiszter úr a legutóbbi EUcsú cs után, hogy miután eredményesnek bizonyult a déli határzár, most a migránsok szétosztására kitalált uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot. Hát ez a tétje, ez a jelentősége, tisztelt képviselőtársaim, a mai döntésünknek, hogy élve a lisszaboni szerződés által kínált lehetőséggel, a többi nemzeti parlamentekkel együtt ezt megakadályozzuk. Tisztelt Elnök Úr! A lisszaboni szerződés szerinti szubszidiaritásvizsgálat tehát egy olyan különleges eszköz, amelyet kiemelkedően fontos ügyekben érdemes alka lmazni, ha azt egy uniós javaslat társadalmigazdasági következményei indokolják. Márpedig ha a migránsügyben
