Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ügyészség 2014. évi tevékenységéről beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
1448 2014es beszámolóról beszélünk, és én igyekszem magam ehhez tartani, hogy a Medián közvéleménykutató szerint 2014ben a bizalmi indexe a jogi intézményeknek, illetve a fegyveres rendészeti testületeknek a következőképpen nézett ki: az Alkotmánybíróság vezette a rangsort 56 ponttal, a második az ügyészség volt 53 ponttal, és utána jött a rendőrség, a bíróság, illetve a hadsereg. Hát ennyit erről, tisztelt hölgyek és urak. Lehet, hogy ez nem tetszik önöknek, de ezt nem mi találtuk ki. Ami a további kérdéseket illeti: azt változatlanul fenntartom, amit Bárándy képviselő úr vitatott, hogy mi az ügyészség egyértelmű álláspontja úgymond politikai ügyekkel kapcsolatban. Az ügyészségen nincsenek politikai ügyek. Az ügyészségen csak ügyek vannak. Persze, azt gondolom, hogy tartalmilag egyetértünk, persze, vannak politikusoknak az ügyei, és vannak más szempontból a közvélekedésben politikainak tartott ügyek. Egyébként válogathatunk az ügyek között, ha már Bárándy képviselő úr a váderedményességet ezzel hozta összefüggésbe, hogy kíváncsi lenne rá, hogy vajon a váderedményesség a politikai ügye kben mekkora. Én azt gondolom, hogy nagyon sok szempont szerint lehetne válogatni az ügyek között, és kihozni százszázalékos és nullaszázalékos váderedményességet is, ez is csak azt mutatja, hogy nem jó, hogyha ilyen megkülönböztetést teszünk. Önök termész etesen a saját politikai életükben megtehetik ezt a megkülönböztetést, mi azonban a jogi szakmai munkánkban nem tehetjük ezt meg, és nem is tesszük ezt meg. Egyébiránt pedig, ha már a váderedményességről volt szó, egyszer ez pozitívként hangzott el, egysze r ez negatívként hangzott el. Ez egy statisztikai mutató, nincs igazán jelentősége. Lehet nagyon jól dolgozni százszázalékos váderedményesség mellett is, és lehet nagyon rosszul dolgozni, hogyha ugyanez a váderedményességi mutató, és ugyanez az igaz ötvens zázalékos váderedményességi mutatónál is. Ez részben statisztikai szempontok kiválasztásának a kérdése, részben pedig én azt gondolom, hogy a jogrendszer felépítésének a kérdése, tehát hogy hol dőlnek el például a bizonyítási kérdések. De ez valóban egy ol yan szakmai vita, ami igazából szakmai kérdés, nem pedig politikai megítélés ügye. Hozzáteszem azt, hogy ennek csak akkor és úgy van értelme, hogyha az azonos bázison mindig összehasonlítjuk az időben egymást követő adatokat és számokat. Az abszolút számok nak nincs tehát jelentősége, ez az én meggyőződésem. Egykét olyan dolog még, ami felmerült, és amire nem írásban kell reagálni. Az egyik a tárgyalásokkal kapcsolatos felvetés, hogy vajon az ügyészség a szemmel láthatóan megnövekedett tárgyalási terhet hog y bírja. Egyelőre bírjuk, ahogy a beszámolóban és a szóbeli kiegészítésben is szerepel, ez nagy erőfeszítések mellett, de sikerül, sőt olyan módon sikerül, hogy olyan bírósági eljárásban is részt veszünk, ahol egyébként nem lenne kötelező a részvétel. Nyil vánvalóan, hogy meddig lehet ezt a tempót bírni, attól is függ, hogy mennyire gyorsul fel az ítélkezés, illetve a bíróság milyen pótlólagos forrásokat kap ennek a gyorsítására, nyilván akkor az ügyészségnek is követnie kell ezt a tempót, és ezeket a forrás okat meg kell kapnia. Előfordultak - nem is kevés felszólalásban - olyan kijelentések, hogy az ilyenolyan határozatokban ilyen és olyan vélemények nyertek megfogalmazást. Én azt gondolom, hogy ez ügyenként megvitatható, ügyenként lehet erről beszélni, ált alánosságban azonban nem, mert akkor általánosságban nem lehet olyat mondani, amit konkrét ügynél tudnék mondani, hogy igen, ez a határozat azért született, mert a szakértői vélemény és az ezzel a területtel foglalkozó szakhatóság egyértelműen ilyen állásp ontot fejtett ki, teszem azt, például környezetvédelmi ügyben a cikói hulladéktároló ügyében. Tehát lehetne ilyeneket mondani, de akkor tényleg holnap estig itt ülnénk, és nekem is folyamatosan kellene újabb és újabb adatokat memorizálnom, illetve kapnom. Felmerült az, hogy az ügyészség jogszerűen jár el esetenként, de ez nem feltétlenül fedi az igazságot, ezt Szakács képviselő úr mondta. Ez egy elvi jelentőségű kérdés, azért térek ki rá. (16.10) Az ügyészség nem járhat el másként, csak jogszerűen. Az, hogy ez az igazságnak mennyiben felel meg, persze felvethet bizonyos kérdéseket. Nyilvánvalóan az a cél, hogy a jogszerűség és az igazságosság egybeessen, azonban jogállamban élünk, ahol a jogbiztonság alapvető érték. Az
