Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1309 Tisztelt Országgyűlés! Az egységes jog alkalmazás megteremtése érdekében szükségessé vált a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint az ezzel összefüggő, a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXX VI. törvény módosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest koncepcionális módosításokat nem tartalmaz, azonban a jogalkalmazó szerveknek az új kódex hatálybalépése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatai, valami nt az uniós jogi kötelezettségek teljesítése indokolják a jelenlegi módosítást. A szabálysértési jog felöleli egyrészt a társadalomra kevéssé veszélyes cselekményeket, másrészt a közigazgatás rendjét sértő magatartásformákat. Az új kódex több ponton is sza kított a korábbi szabályozással, például megváltozott a szabálysértés fogalma, változtak az anyagi jogi szabályok, és még lehetne sorolni a változtatásokat. A törvénymódosítás ezeket a problémákat, hiányosságokat hivatott kijavítani, és az uniós jogharmoni zációnak eleget tenni. A törvényjavaslat tartalmazza a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtása felfüggesztésének új jogintézményét, ami tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét a fiatalkorúak esetében. A törvényjavasla t a Btk. szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító kereteket alkot. Új törvényi tényállás bevezetésével meghatározza a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét, így a Btk. szabályozásával párhuzamosan a megfelelő büntetőkategória bevezetésével biztosítja a visszatartó erőt, ennek érdekében a szabálysértések körében is indokolt az új tényállás bevezetése. A javaslat az átlátható szabályozás megteremtése érdekében, az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja, rendszerezi a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket. Az uniós közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosulnak a képviseleti jogra vonatkoz ó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogról történő lemondás lehetősége is. Új jogintézményként kerül bevezetésre a megkeresés és felismerésre bemutatás, amelyek a büntetőeljárási szabályrendszer mintájára megfelelő garanciák mellett került ek be a javaslatba. A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét a szabálysértési törvényben szabályozzák a jövőben, tekintettel arra, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, jellemzően az engedélyezési eljárásai k során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján tisztelettel kérjük, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : Köszönö m, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Demeter Márta képviselő asszony, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Öné a szó, képviselő asszony. DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszt elt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy először is szóljak pár szót az előttünk fekvő javaslat előzményeiről! A szabálysértési törvényt az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el. A törvényjavaslat parlamenti vitájában az MSZP éles kriti kát fogalmazott meg, kifejtettük, hogy az új szabálysértési törvény kiforgatja a szabálysértési jog logikáját. A szankciók tekintetében a büntetőjogra jellemző szigort vezet be, miközben nemhogy megtartja az egyszerűbb, kevesebb garanciát biztosító eljárás t, hanem lényegesen ki is bővíti az eljáró hatóságok mozgásterét. Így lényegében a kormány visszaél a szabálysértési jogban rejlő lehetőségekkel, és a büntetőeljárás garanciáinak mellőzésével lehetővé teszi az állam hatóságai számára, hogy kényükkedvük sz erint a legkeményebb eszközökkel lépjenek fel akár a legkisebb jogsértésekkel szemben is.
