Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 19. hétfő (106. szám) - A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2015. január 1. és 2015. január 31. közötti üzleti évéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - Egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
1214 önmagában magukba foglalnak, mert nem vonnak le elég következtetést a múltból. A nem túl távoli múltból egyébként, hiszen látjuk itt, hogy az MNBnek a feladatköre, ugye, 2013ban bővült, és kvázi fogyasztóvédelmi feladatokat is ellát, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét beolvasztották a Magyar Nemzeti Bankba, annak természetesen az összes feladatával együtt. Majd aztán láttuk azt, hogy 2015 tavaszán konkrétan rendszerek omlottak össze, és én úgy gondolom, ha erre a kormány csak egy technikai átemeléssel, szövegátemeléssel, egy copypast etel reagál, akkor úgy gondoljuk, hogy nem vonja le a megfelelő tanulságokat, legalábbis a közelmúlt eseményeiből. Kiemelnék egy kulcsmondatot, ami előttem elhangzott: nem tudják a károsultak, hogy ha bajba jutnak, akkor hová kell fordulniuk. És én úgy go ndolom, hogy ebben az időszakban, amikor tavasszal összeomlottak a nagy brókercégek, összeomlott a BudaCash, összeomlott a Hungária, és nem utolsósorban összeomlott a Quaestor; a Quaestornál még akkor sem tudják, hogy hová forduljanak a károsultak, ami eg y kivételes eset, ha megfelelő tájékoztatás is van, és fel is állítottak megfelelő szervezeteket, amelyek nem működnek, de mi úgy gondoljuk, hogy sokkal tartalmibban kellene a Nemzeti Bank felügyeleti jogkörét, a fogyasztóvédelmi feladatkörét abban megerős íteni, amire most tesz egy nagy lépést előre, de nem igazán hatékony lépést tesz előre, én úgy gondolom, ebben a kormány. Nem akarok sokszor visszautalni, a Matolcsy György vezetett Magyar Nemzeti Bank alapvetően veszélyes és legalábbis kétes szakmai megít élésű pénzügyi manővereket, inkább politikai manővereket halmoz egymás után. Ezzel azon túlmenően, hogy ezeknek minden egyes pénzügyi, illetve törvényi alapja nem feltétlenül van meg, vagy nem feltétlenül áll meg a lábán, hiszen azokat az eljárásokat, ille tve azokat a feladatait látja el jobban, amelyek neki egyfajta melléktevékenységként kellene hogy szerepeljenek, így például a monetáris kultúrának a terjesztése, közgazdaságtani kutatásoknak az elősegítése. Nem gondolom, hogy erre 200 milliárdokat kellene fordítani, másfelől pedig, ugye, a fogyasztók védelme nem feltétlenül jelenik meg hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Bank munkájában. Annak örülünk, hogy a kormány felismerte ezt, és annak örülünk, hogy a kormány, ha későn is, de ebben próbál cselekedni, mi úg y gondoljuk, hogyha felismerte azt, hogy neki most lehetősége, felelőssége és feladata van, már a kormánynak, akkor helyes, ha ezt felismeri, és csak azt tudjuk mellé tenni, hogy jobb lett volna, ha a brókerbotrányoknak a kirobbanása előtt ismeri fel ezt a felelősségét. Hiszen azért lássuk be, évek óta át lehetett volna ültetni ezeket a szabályokat a magyar jogrendbe, és azért lássuk be azt, hogy akkor valószínűleg, ha ennyire szigorú lett volna a törvény vagy talán még ennél is szigorúbb, hiszen a magyar v iszonyokat sokkal jobban lehetett volna ismerni, akkor nem lehetett volna az engedélyhez képest 150 milliárd forinttal több kötvényt kibocsátania a Quaestornak. Nem futhatna most mindenki a pénze után, aki 210220 milliárd forintot befektetett a Quaestorba , és megtehette ezt úgy egyébként ez a brókercég, hogy még a kiadott papírokra, kiadott kötvényekre is ráírta, hogy semmifajta garanciát nem vállal. Megtehette ezt úgy, hogy a fogyasztóvédelem, a fogyasztóvédelmet ellátó Magyar Nemzeti Bank szeme előtt a s zerződéseken teljesen más volt a kibocsátó, teljesen más volt az értékesítő, és teljesen más volt a szerződő fél, és ezt megtette úgy, hogy minden annak a fogyasztóvédelmet ellátó szervezetnek a szeme előtt zajlott, amelyik hivatott lett volna ellátni. Ez a felügyelet egyetlenegy próbavásárlást sem végzett, nem akart szigorúbb eljárásokat bevezetni, nem akart szigorúbb kibocsátási javaslatokat tenni, nem akart ilyen feltételeket támasztani saját hatáskörben, és valószínűleg nem is jelzett a kormánynak. Magy arán mondva, nekik jó volt az úgy, ahogyan éppen akkor jó volt. Viszont ennek most több mint 32 ezer kárvallottja van, csak az egyik ügynek, és én úgy gondolom, ebben a kormány nem elég hatékony. Nem lesz elég, úgy gondolom, azt a keretrendszert átültetni, ami az uniós jogszabály miatt, az uniós megfelelési kényszer miatt a kormánynak most a feladata. Hanem most adott egy lehetőség, hogy a nagyonnagyon sajátos mai magyar pénzügyi rendszert áttekinteni, annak a legkockázatosabb, a brókercégek által nyújtott pénzügyi szolgáltatások rendszerét át lehetne tekinteni, át lehetne látni,
