Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 12. hétfő (105. szám) - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1036 Köszönöm szépen, elnök ú r. A Miniszterelnöki Kabinetiroda mint minisztérium életre hívása nyilván azt hozza magával, hogy a költségvetést érintően, mivel ez egy új fejezet, források elkülönítését kell megtenni. Mint ahogy mondtam az előzőekben, gyakorlatilag ennek a törvénytervez etnek a hátterében az a négy és fél sor, ami általános indoklásként is és részletes indoklásként is szerepel, szó szerint megegyezik egymással. Ez is azt mutatja, hogy milyen konzekvensen és alaposan alábástyázva teszik meg a dolog indoklási hátterét, ahel yett, hogy vennék a bátorságot arra, hogy a Parlament falai között ne a kormány döntsön csak úgy önmaga egy szobába bezárva ezekről a kérdésekről, a forrásháttér biztosításáról. Joga van hozzá, azt nem vitatom el, de célszerűbb lenne az önök szemszögéből n ézve a parlament nyilvánossága előtt ennek a forrásoldalára vonatkozó vonzatot megvitatni. Önök valamit úgy kívánnak elfogadni, elfogadtatni, hogy közben biankót tesznek mások asztalára. Nem látja senki azt, hogy milyen forrásigény mutatkozik meg, és eközb en persze a szavazatát, a támogatását adja ehhez a történethez. Ez nonszensz! A történet másik része, amiről már ma is esett szó, hogy amikor a költségvetés módosítására került sor a 2015ös költségvetést érintően az elmúlt héten, akkor, amikor 60 milliárd forint elkülönítése, plusz 1 milliárd a Belügyminisztériumnak, plusz 47 milliárd az MTVA, NHH keretei közötti biztosításról szól, akkor idehozták a számokat, és akkor mutatták, hogy körülbelül hogyan gondolkodnak ebben a kérdésben. Most ennek a Minisztere lnöki Kabinetirodának, minisztériumnak az életre hívása kapcsán ezt nem kívánják megtenni. Nem tudom, miért nem. Vagy azért, mert abszolút módon felkészületlenek ebben a történetben, vagy azért, mert félnek a nyilvánosságtól, még attól a kicsitől is, amily enre össze tudták zsugorítani és szorítani például a parlament nyilvánosságát. Félnek tőle, mert az emberek majd azzal fognak szembesülni, hogy lám, lám, a Rogán Antal vezette minisztériumnak ilyen vagy olyan nagyságrendű forrásokat kívánnak biztosítani, m ondjuk, az előttünk álló két, két és fél hónapra, és persze nem látszik az, hogy 2016ra hogyan és miképpen rajzolódik ki mindez. Tudják, amikor olyan szakterületek, mint az egészségügy, az oktatás vagy akár a foglalkoztatás, a munka világa és sok minden e gyéb más, a szociális ügyek nem bírnak önálló gazdaszereppel, minisztériumi háttérrel, akkor csak arra helyezni a hangsúlyt, hogy a propagandájukat minél inkább érvényesíteni tudják, ezért egy kvázi propagandaminisztériumot életre hívnak, és ennek még a kö ltségvetési hátteréről sem kívánnak egyeztetni, hát megint csak azt tudom mondani, hogy ez eléggé orcátlan. Ráadásul, ha belegondolok abba, ami az elmúlt esztendőkben történt a nyilvánosság irányában, illetve az emberek befolyásolása tekintetében, hogy hog yan, miképpen használtak a politikai célok érvényesülésére kormányzati forrásokat, plakáthegyeket zúdítottak az utak mellé, azt már nem is kezdem el vitatni és forszírozni, hogy milyen beltartalommal és igazságtartalommal vagy épp annak az ellentettjével, azt kell mondjam, hogy ilyen tapasztalásokat követően nyilvánvaló, hogy a kétely, a bizalmatlanság megfordul a parlamenti patkó máshol ülő képviselőiben az önök leendő kormányzati döntését érintően. No de a végtelenségig nem lehet majd eltagadni ezt a tört énetet. A döntést ugyan meg lehet szülni, életre lehet hívni azt a helyzetet, hogy a minisztérium megalakul, a kormány majd suttyomban és mutyiban eldönti a források nagyságrendjét, de előbbutóbb nyilvánvalóvá és világossá fog válni, hogy mi az a nagyságr end, amit önök e mögé a propagandaminisztérium mögé kívánnak tenni. És hát attól se féljenek, hogy nem lesznek majd megfelelően felkészülve adott esetben a Parlament falai között ülő ellenzéki képviselők, hogy nyitott szemmel járjanak a tekintetben, hogy e zeknek a forrásoknak a felhasználása mennyire a kormányzati munkához kapcsolódó, vagy mennyire a pártpolitikai tevékenységet szolgáló. Természetszerűleg minden vonatkozásban azzal az erővel fogunk előremenni, hogy azt az ellentmondásosságot és azt a torzót megmutassuk az embereknek, amely adott esetben kormányzati források felhasználását direkt politikai, mondjuk, a Fidesz céljai érvényesülésére kívánja majd fordítani.