Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
893 a mundér becsüle tét mint jó államtitkár, és megpróbál szakmai érveket felhozni az előttünk fekvő javaslatra, ami, valljuk be, igen nehéz. Én úgy gondolom, hogy az adatvédelem nem azt jelenti, hogy a közadatokat minden módon és minden erejükkel megvédik attó l, hogy megismerhessék az emberek vagy akár az ellenzéki képviselők. Ha az adatvédelem ezt jelenti, akkor álljunk meg ezen az úton. A felszólalásomat két részre osztanám. Nagyon fontos, hogy itt egyrészt a titokfelügyeleti eljárások, minősítések kérdésköré ben van egy szabályozás a javaslatban. Ez részben még jónak is mondható vagy némi előrelépést jelent. Ez persze az Alkotmánybíróság döntésének köszönhető. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy ez azért született, mert a kormány belátta, hogy a jelenlegi szabályozás nem jó, akkor tévedünk. Tehát egyrészt erre szeretnék kitérni, és utána a közadatok megismerhetőségét, az információszabadságra vonatkozó módosuló javaslatok tárgyalását szeretném megejteni, de először a minősített adatokkal kapcsolatos elemzésbe bocsátko znék bele. Amikor a közadatok megismerhetőségéről beszélünk, akkor egy fontos szempont, és nemcsak ebből a tekintetből, de a közadatokhoz való hozzáférést leginkább az tudja akadályozni, hogyha minősítik ezeket az adatokat. Ahogy Bárándy Gergely képviselőt ársam elmondta, történt itt olyan a Külügyminisztérium háza táján, hogy utána minősítették, hogy ezeket kérték. Azt hiszem, ez a pofátlanság netovábbja, engedjék meg, hogy így fogalmazzak, teljesen átlátszó, és kilóg nemcsak a lóláb, hanem a ló is, ahogy s zokták mondani. (19.10) Egy másik köre az elmúlt 25 évben tapasztalt minősítések, amikor azt láthattuk - és ez kormányoktól független volt , hogy egyes bűnöket el lehetett úgy palástolni, hogy minősítették ezeket az adatokat, és ezután már szinte senki és szinte soha nem férhetett hozzá ezekhez. Lehetne itt sorolni napestig az olajügyeket, a Gripenügyet és akár az ügynökaktákat is, amelyek gyakorlatilag ma sem megismerhetőek. Tehát ez egy negyed évszázados bűne a mindenkori parlamenteknek és a mindenkori kormányoknak, hogy a titkosítást, mai szóval a minősítést úgy használták fel, hogy nagy részben a saját bűneiket titkolják el. Persze, vannak olyan tárgykörök, amikor ez indokolt, de sok esetben ezek a minősítések túlmutattak ezen. 2009ben elfogadta az ak kori parlament azt a kétharmados törvényt, amely a minősített adatokról szól, és nem véletlenül akkor fogadta el, hiszen látták, hogy több párt és több új párt is bekerülhet a parlamentbe; be is került, de legfőképpen, én úgy gondolom, a Jobbik erejétől és attól féltek, hogy mi lesz akkor, ha valaki ezeknek a titkos adatoknak, most már minősített adatoknak a végére szeretne járni vagy a minősítést fel szeretné oldani. Ezt mindenképpen meg akarták akadályozni. Egyrészt úgy, hogy ha valaki minősített adatokho z hozzájut, akkor annak komoly büntetéssel kelljen szembenéznie akkor is, ha a minősítés indokolatlannak tűnik, de ha formálisan az minősített, akkor súlyosabb büntetéseket helyeztek kilátásba a 2009es törvénymódosítással - ez az egyik fele. A másik bossz antó fele a dolognak vagy még bosszantóbb fele a dolognak az, hogy akkor módosult és a Btk. 266. §ában ma is úgy szerepel, hogy a minősített adatokkal való visszaélés bűncselekménye tulajdonképpen csak úgy elkövethető, vagy hogy pontosabb legyek, a büntet őeljárás csak akkor indítható meg, ha a feljelentést a minősítő, tehát a titokgazda teszi meg. Mit jelent ez? Azt, ha valaki tudomást szerez, mondjuk, egy ellenzéki képviselő egy teljesen nyilvánvaló minősített adattal való visszaélésről, hiába tesz feljel entést, ha a minősítő ezt nem teszi meg, akkor nem fog semmi sem történni. Nagyon sok ügyben láthattuk az elmúlt években, hogy amint kormánypárti képviselők, mondjuk, kijönnek a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről, elmondanak egy olyan információt, ami tel jesen egyértelmű, hogy minősített adattal való visszaélés, ezt nyugodtan megtehetik, hiszen senki, még az az ellenzéki képviselő sem tehet feljelentést, aki a bizottsági ülésen ott ült, és tökéletesen tudja, hogy minősített adatról van szó. A minősítő, aki nyilván a kormány rendszerében keresendő, vagy valamely miniszter, vagy az alatta lévő szervek vezetője, nem fog feljelentést tenni.
