Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
894 Na most, ez egy olyan arcátlanság önmagában, ami olyan rendszert képez, hogy tulajdonképpen itt a minősített adatokkal kap csolatosan az irányba nem lehet semmit tenni, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek, és ráadásul, ha kormánypárti képviselők akár, mondjuk, az ellenzék irányába politikai vagy jogi lépésként nyilvánosságra hoznak valami ilyesmi adatot, akár félrevezetően, ak kor nem lehet velük szemben eljárni; ez óriási probléma. Egyébként az, hogy a NAIH elnöke fel tud lépni és titokfelügyeleti hatósági eljárást tud kezdeményezni - és ennek a szabályai kerülnek most kifejtésre bizonyos tekintetben, illetve a közérdekűadatig énylés során egy hivatalból meginduló eljárásról beszélünk , itt titokfelügyeleti eljárás megindulhat, persze jó dolog, de nem elégséges. Nem elégséges, hiszen így sincs másnak joga arra, hogy bírósághoz forduljon vagy a minősítés feloldása irányába bármi t tegyen. Persze, annak is lehetne örülni, hogy a NAIH elnöke tud bármit tenni. Tehát azért általában nem láthattuk azt, hogy a legtöbb esetben komoly minősített adatok tekintetében bírósághoz fordult volna a mindenkori elnök. Ez egykét kisebb esetben leh et, hogy előfordult, de rendszert megrengető módon erre nem került sor. Ez probléma, amit egyszer majd ki kell küszöbölni, és hogy a törvény ezeket beemeli, tulajdonképpen csak egy minimális előrelépés, és ahogy elmondtam, ez is az Alkotmánybíróság határoz atán alapul. A másik fele a javaslatnak, ami viszont valóban felháborító, az az, hogy hogyan próbálják a közadatokat, azokat az információkat ellehetetleníteni, amelyekhez hozzá kellene hogy férjenek az állampolgárok vagy az ellenzéki képviselők. És nemcsa k az országgyűlési képviselőkről beszélünk, hanem sok esetben önkormányzati képviselőkről, akik bizonyos adatokért folyamodnak a polgármesterhez vagy az adatkezelőhöz, és a jövőben bizony ők nehezebben tudnak ezekhez az adatokhoz hozzáférni. A bizottsági ü lésen idéztem is ezt - megteszem újra - a múlt héten elfogadott törvényből, amely egy EUs irányelvet épít be a magyar jogba. Itt kivételesen jó irányú módosításról volt szó, és igaz, hogy a közadatok újrahasznosításáról szól, de egyértelműen az általános indoklásban szerepel. Idézném és kihangsúlyoznám, hogy az újrahasznosítás még, hogy mondjam, egy távolabbi kategória, mint a közvetlen megismerhetőség: „A rendelkezésre bocsátásért felszámítható díjak mértéke fő szabály szerint nem haladhatja meg a rendelk ezésre bocsátás határköltségét, azaz a rendelkezésre bocsátással közvetlen összefüggésben felmerült költségek mértékét. Az adat előállítását is fedező díj megállapítása csak kivételes esetben lehetséges.” Ennek a múlt héten nagyon örültünk, hogy elfogadásr a került, most, ezen a héten meg behoznak sürgősséggel egy olyan javaslatot, ami teljességgel elfogadhatatlan, és olyan kaput nyit ki, hogy majd olyan díjakat lehet kérni a különböző adatfeldolgozásokért vagy kifizettetni azoknak az alkalmazottaknak, közal kalmazottaknak a költségét, akik ezen dolgoznak, ami elfogadhatatlan. Azért elfogadhatatlan, mert közpénzekről beszélünk, közadatokról beszélünk, és nehogy már annak kelljen megfizetni, aki ezt megpróbálja kikérni. 4050 ezres településeken megtörtént, önk ormányzati képviselőink elmondták és elküldték nekem, hogy 80100 oldalas anyagokért már fel voltak háborodva, és azt mondták, hogy ez az egész hivatal munkáját meggátolja. Az is megjelent a sajtóban, hogy Kocsis Mátéék például azt számolták ki - nem tudom , hogy jött ki , hogy négy év alatt 111 millió forintot költöttek közérdekű adatok megválaszolására, ilyen adatkérési igényekre. Na most, ebből 31 millió forint volt állítólag a villany, a fűtés, az internet. Tehát ilyeneket is át akarunk hárítani? Mert e zen elv alapján akkor majd mindent a közérdekű adatot kérők fognak fizetni, azt is, hogy mondjuk, széket kell venni annak, aki ezeket az adatokat egyébként szolgáltatja vagy azt, hogy éppen ő internettel rendelkező számítógép előtt ülhet. Úgy gondolom, a m egfelelő megoldás az lenne úgy általánosságban is, ha minél több adat kerülne fel az internetre, internetes honlapokra akár az önkormányzatok, akár az állami szervek esetében, és akkor mindenki kikereshetné azt, amit ő éppen meg szeretne tekinteni. Tehát n em elfogadható érvelés az, amit a kormánypárti képviselők előadtak itt is és a Törvényalkotási bizottságban is, hogy akkora munka összegyűjteni innenonnan az adatokat. Balla
