Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javas... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
853 A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Gazdasági bizottság egypontos és a Törvényalkotási bizottság 1. és 2. hivatkozási számú kormánypárti módosító javaslatát. A fent említett törvények módosításának célja a fogyasztói jogviták alternatív rendezését szabályozó 2013/11/EU iránye lv átültetése a magyar jogba és a jogharmonizáció megteremtése. Ezáltal a békéltető testületek minden európai uniós országban azonos keretek között működnek majd. Jelenleg a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályozza a hazai békéltető testületek működés ét, eljárásának főbb kérdéseit, valamint rögzíti a vállalkozások általi tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségeket. Erre figyelemmel az új szabályozást a fogyasztóvédelmi törvény módosításával szükséges átvezetni, szem előtt tartva, hogy Magyarország Alapt örvényének M) cikkében meghatározásra került, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Meghatározásra kerül az általános együttmű ködési kötelezettség a törvényben, amely kétirányú a békéltető testülettel szemben. Egyrészt a vitával érintett cég köteles válasziratot küldeni a fogyasztó álláspontjának megalapozottságára és az ügy érdemére vonatkozóan. Emellett a vállalkozásnak biztosí tania kell a meghallgatáson olyan személy részvételét, akit feljogosíthat az egyezségkötésre az eljárásban, hiszen a bizottság a felek együttes jelenléte esetén kísérli meg az egyezség létrehozását. A törvény indokolása egy részletes táblázatban utal arra és egy részletes kimutatást tartalmaz, hogy miért van jelentősége a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatos szabályozás módosításának. Nem kívánom felsorolni, hiszen az indokolás tartalmazza, de az a tendencia, amely ebből kiderül, annyit jelent, hogy a 20 06. évi 3542 ügyszám után 2014ben 10 210 olyan ügy került a békéltető testületek elé, amelyekben szükséges az érdemi változás is. Tekintettel arra, hogy a korábbi szankciórendszer a fogyasztóvédelmi törvényben nem tette lehetővé, hogy érdemi cselekvésre k ényszerüljenek azok a termékelőállítók, amelyek a fogyasztói csoportok széles körét érintik - a bútortól kezdve bármilyen fogyasztási cikkre gondolunk , ezért indokolt volt az, hogy nemcsak az uniós szabályozás, hanem abból következően egy szigorítás lép jen életbe, hogy igenis pénzbírság terhével is sújthatóak legyenek azok a vállalkozások. Újdonságként, és erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kkvszektornak is van felelőssége természetesen, hiszen a kis- és közepes vállalkozások is termékelőállít ók, az ő esetükre is kiterjed a törvénymódosítás azzal, hogy kötelesek az érdemi választ megadni a békéltető testület ülése előtt, és kötelesek arra a nyilatkozatra, amely megoldja a kérdést, megfelelő személyt delegálni. Ha nem tesznek ennek eleget, akkor 15 ezer forinttól kezdődően növekedő mértékű bírságban részesíthetők. Azt gondolom, hogy a fogyasztói panaszok elhúzódásának megakadályozására is alkalmas ez a törvénymódosítás, ezért kérem, hogy a Törvényalkotási bizottság javaslatával egyetértve támogas sák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Kérdezem Kara Ákos államtitkár urat, kíváne most hozzászólni. (Kara Ákos: A végén.) Majd a végén. Köszönöm. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított e lőadót, így most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adom meg a szót. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! El kell hogy mondjuk, hogy nem sokban tudunk eltérni attól, amit még a vita álta lános szakaszában fogalmaztunk meg, hiszen azt látjuk, hogy a módosító indítványok közül, amelyek benyújtásra kerültek, három végül is nyelvhelyességi, illetve helyesírási pontosítást tartalmaz. Egy esetben alakulhatna ki, ott sem nagyobb szakmai vita, han em érintőleges, az ügyben, hogy amikor az érintett vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve, akkor mi történik. Ez esetben is illene elősegíteni azt, hogy a tár gyalás, megegyezés minél hamarabb és minél könnyebben
