Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javas... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
854 létrejöjjön, de hozzá kell tennünk, hogy tulajdonképpen egy EUimplementációs kísérletsorozat végén, amiről itt szó van, a békéltető testületek tevékenységének amúgy jogos támogatása végén mégiscsak azt látjuk, hogy az alapkérdések nem kerülnek tisztázásra, miszerint ezek a békéltető testületek hogyan, miből, milyen forrásnövekmény mentén lesznek képesek hatékonyabban teljesíteni a rájuk kiszabott feladatokat, mint korábban volt tapasztalható. Azt is lát nunk kell, hogy ezzel a szankcióval való fenyegetés vagy fenyegetettség önmagában még sok, a szürkegazdaság szélén mocorgó vállalkozást nem fog rábírni a megegyezésre, másokat nyilvánvalóan fog. Tehát alapvetően jó irányba indul el a kezdeményezés, ezt ne vitassuk. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a teljes fogyasztóvédelmi terület háttérbe szorítása figyelhető meg ebben a kormányzati ciklusban. (16.10) Nem először ismételjük el, hogy az előző négyéves periódusban önálló bizottsága volt ennek a területnek. A Fogy asztóvédelmi bizottság egy új plénumhoz képest mindenképpen jól működött, voltak szakmai meghallgatásai, voltak olyan ajánlásai, amelyek amúgy visszaköszönnek egyes jobban sikerült törvényjavaslatokban is. Most azt látjuk, hogy mióta ez a terület beolvaszt ásra került a Gazdasági bizottságba, viszonylag kevés fogyasztóvédelmi jellegű törvényjavaslat, módosítás, határozati javaslat kerül elénk, pedig azt is figyelembe kell vennünk, hogy a beavatkozásra érdemes területek száma enyhén szólva megnőtt, elég csak a fogyasztói csoportokat említenünk, ahol lehet, hogy újakat már nem lehet létrehozni, de a korábbiak még mindig a továbbiakban is kifoszthatják a magyar állampolgárokat. Elég csak az idősek rendszerszintű átverésére, az úgynevezett termékbemutatókra gondo lnunk, ahol bár a jelzéseinket már vette a kormányzat, tehát néminemű beavatkozási kísérlet történt, de azért még mindig ott tartunk, hogy a Jobbik budapesti képviselőinek kellett személyesen kiszállniuk több ilyen úgynevezett termékbemutatóra, értesíteni a hatóságokat, és megállítani azt a szabad rablást, ami ott folyik, idős emberek, ártatlan emberek kifosztását, átverését. Tehát amíg ezt egy fővárosi ellenzéki képviselőnek kell valamilyen útonmódon megakadályozni, addig - azt hiszem - elmondható, hogy a felügyeleti rendszer még nincs rendbe téve teljesen, és ez az amúgy teljesen fölösleges intézmény, mint az időseket átverő termékbemutatók legalizált szisztémája legalábbis megkérdőjelezhető, be kellene avatkozniuk. Beszélhetnénk nagyon soká ig most a tisztességes versenyről is, hogy ez mennyiben valósul meg Magyarországon, különféle állami transzferek mennyiben torzítják magát a versenyt, állításom szerint nagymértékben. Hogy egyetlen példát említsek: az úgynevezett élelmiszerláncfelügyeleti díj esetében megfigyelhető az, hogy külföldi vállalkozások, amelyekre elvileg kiszabta a jogalkotó ezt az adótípust, ügyes portfóliórendezéssel - tehát a cégbirodalmuk ügyes leszeletelésével és szétdarabolásával - majdnem hogy tökéletesen el tudják kerüln i ezt az adófajtát, amelynek célja pedig az lenne, hogy a közteherviselésbe vonja be az érintett vállalkozásokat, amelynek nyomait nem látjuk. Azt is látjuk, hogy miközben a békéltető testületek kötelesek fenntartani internetes honlapot meghatározott adatt artalommal, egyebekkel, nagyon jó irányba indulunk el, egy olyan irányba, ami végre ezt a XX. századi törvényhozási színvonalat, már ami az információtechnológiát és fogyasztóvédelmi ügyeket illeti, egy kicsit elmozdítja a XXI. század felé. Azt szeretnénk még látni, hogy milyen erőforrástömeget kapnak a békéltető testületek ehhez. Tehát ez az intézményrendszer milyen típusú pluszforrásokból gazdálkodhat, és az egész széles körben vett fogyasztóvédelem területe mégiscsak hogyan részesül legalább azokból a be vételekből, amit fogyasztóvédelmi visszaélésekből szed be a magyar állam, vagy a felügyeleti rendszeren keresztül csorognak be ilyen pénzek a költségvetésbe. Mi azt mondjuk, hogy ha ezen bejövő pénzeknek csak 10 százalékát ezen rendszer javítására fordítan ák, akkor nagyon hatékonyan elejét lehetne venni a későbbi visszaélésnek, visszaéléssorozatoknak, de sem a költségvetésben nem láttuk ennek érdemi nyomát - benyújtott módosító javaslataink ellenére, hiszen lesöpörték azokat , sem pedig a kormányzati
