Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
49 azt fogjuk és egyszerűen eltaposs uk. Hiszen felmerül a kérdés, hogy ha voltak problémák, öt éven keresztül, hiszen azért ne felejtsük el, hogy önök nem fél éve vagy egy éve kormányoznak, volt egy előző ciklus is, öt éven keresztül önöknek nem volt gond a jelenlegi struktúra, a jelenlegi h elyzet? (13.00) Miért nem 2010ben, az előző ciklusban foglalkoztak vele? Vagy eddig esetleg nem tűnt fel önöknek, hogy mondjuk, az elnöknek túl magas a hatalma és a hatásköre? Bár azért, hogy tisztában legyenek vele azok, akik hallgatják, vagy nem nagyon tudják, hogy a NAT hogyan is épül fel, egyáltalán milyen a működési struktúrája, egyértelmű, ahogy itt elhangzott az is, hogy ha egy tag be szeretne lépni, akkor milyen eljárásrend van. Ha egy potenciális tag beadja a kérvényét, akkor 30 napos eljárásban a testület köteles felvenni az új tagot, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. Tehát ha a törvényi feltételeknek megfelel, akkor kötelesek felvenni. A másik: a NAT szerveiben van egy akkreditálási tanács, aminek az elnök, a miniszteri delegáltak és 9 választott természetes személy a tagja, akik belső működési ügyekkel foglalkoznak. Van egy akkreditálási bizottság, amelynek az elnök, 2 helyettes és 22 természetes személy a tagja, és őket az Akkreditálási Tanács bízza meg visszavonásig - itt történik a szakmai munka. Van még fellebbviteli bizottság, pénzügyi ellenőrző bizottság, és még sorolhatnánk. Az elnököt a közgyűlés választja öt évre, tehát a közgyűlés dönt arról demokratikusan adott esetben, hogy ki az elnök vagy a fellebbviteli bizottság és a pén zügyi bizottság elnöke. Tehát úgy érezzük, hogy itt valamilyen érdeksérelemnek kell lennie, ami miatt önök gyakorlatilag megszüntetik ezt a szervezetet, hiszen a gyakorlatban a miniszteri delegáltakon, illetve a felsőoktatási intézményeken keresztül a közg yűlésen elérhető lenne a többség. Ha elérhető a többség, akkor a mindenkori kormánynak, természetesen nem arroganciával és nem hatalmi gőggel, de lehetősége van arra, hogy úgy irányítsa a dolgokat, hogy ráhatása legyen egy ilyen szervezet működésére. Amirő l még szeretnék egypár szót mondani: azokról a különböző kijelentésekről, amelyek elhangoztak itt a felszólalások során. Azt mondta Szatmáry Kristóf, hogy azért is fontos ezt a szervezetet megszüntetni és létrehozni egy másikat, hogy ne jelentsen előnyt, h a a vezetőhöz vagy a tanácshoz kötődik valaki. Akkor az jelentsen előnyt majd, ha a Fideszhez kötődik? Ugyanazt jelenti. Akkor önök most a Fideszhez akarják kötni? Az jelentsen előnyt? Ne jelentsen előnyt senkinek, ezzel egyetértek, de azért azt elvárnánk, hogy ha egy ilyen kijelentést tesz az előterjesztő, hozzon már fel konkrét példákat is rá. Mondja azt, hogy X. Y.nál ez és ez történt - azért voltak gondjai, mert mondjuk, rossz kapcsolatban volt az elnökkel vagy a tanáccsal. Tehát mondjunk már arra konk rét példákat, hogy mik azok a gondok, amelyek önöket zavarják! Elhangzottak olyan kijelentések az államtitkár úrtól, hogy hatékonnyá kell tenni az akkreditálást, meg olcsóbbá kell tenni. Az olcsóbbá tételről már mondtam, hogy azt egyszerűen lehetne rendezn i, de ahhoz, hogy hatékonyabbá meg gyorsabbá tenni, meg megszüntetni a bürokratikus rendszert meg hasonlókat, milyen hatástanulmányok állnak rendelkezésre, államtitkár úr, amelyek alapján ilyen kijelentéseket lehet tenni? Tehát mi az a konkrét példa, amive l ön el tudja mondani azt, hogy ez a rendszer, úgy, ahogy van, most nem működik jól? És milyen hatástanulmányok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ha most megszüntetik ezt a szervezetet, akkor hogyan fog működni a rendszer? Mivel lesz jobb ez a re ndszer? Mivel lesz más ez a rendszer? Mivel lesz Magyarországnak, a magyar vállalkozásoknak és ezáltal a magyar embereknek jobb az a rendszer, amit önök ki akarnak alakítani? Hiszen erről egy szót nem szóltak itt az elmúlt időszakban. Mit akarnak másképp c sinálni egyáltalán? Milyen strukturális változásokat szeretnének? És a többi, sorolhatnám. De azért, mert gondolom, nem kapunk majd válaszokat ebben az általános vitában a kérdéseinkre, Kepli Lajos képviselőtársammal a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is fo rdulunk egy írásbeli kérdéssel, és remélem, hogy majd a kérdéseinkre adnak olyan kifejtő válaszokat, amiből meg fogjuk érteni esetleg a hátterét. De azért most fölteszem ezeket a kérdéseket itt is, hátha éppen az
