Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
45 az üvegházhatású gázokat, ugye, 2014ben, tehát tavaly született egy olyan döntés, amelynek következtében a NAT az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban is akkreditációs jogosultságot nyert. Tehát az semmiféleképpe n nem igaz, ami kiolvasható ebből a törvényjavaslatból meg az indokolásból, hogy ne felelne meg a működése annak az európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, amire hivatkoznak. Ugye, itt a fő hivatkozási alap, hogy nem független az Akkreditációs Testület - vagy Akkreditáló Testület, bocsánat, hogy pontosan mondjam a nevét. Én elolvastam ezt a rendelet az európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amire önök hivatkoznak, nem ír elő olyan szabályt, ami azt jelentené, hogy egy akkreditáló testületnek ne lehetn e tagja a piaci szereplő, ugyanis nem a köztestület végzi az akkreditálást értelemszerűen. Innentől kezdve ilyen probléma egyszerűen nem lép fel. Abban én meg nem tudok igazságot tenni, hogy önök azt mondják, hogy az önkormányzatiság elve nem érvényesül, m eg az ügyvezető az, aki egyoldalúan dönt vagy befolyásolja a döntéseket, hogy kit vesznek fel a testületi tagok közé, ők meg azt mondják, hogy automatikus. Valószínűleg erre találták fel a tárgyalásos módszert, amikor beszélni kellene, ugyanis amit szintén itt több képviselőtársam emlegetett, amikor mi is elkezdtünk ennek utánanézni meg szakértőkkel beszélni, hogy mi lehet ennek a törvénymódosításnak a hátterében, akkor a szakmai munka közben kaptuk meg mi is a Nemzeti Akkreditáló Testületnek a levelét, ami ben ők azt mondják, hogy nem is egyeztettek velük. Jó, persze, erre lehet azt mondani, hogy mivel meg akarják őket szüntetni, ezért nem tartják fontosnak, hogy egyeztessenek velük, de mégiscsak az akkreditálást eddig ők végezték, és ezt nem, mondjuk, a teg napi napon kezdték, hanem, lehet azt mondani, hogy már évtizedek óta ők végzik. Feltételezem, azért szakmai tapasztalatokkal is elég jelentős mértékben fel vannak vértezve. Úgyhogy valószínűleg ez nem volt tökéletes megoldás, hogy így került a Ház elé ez a törvény. Akkor mi fog történni? Maga a NAT megszűnik, a vagyona átszáll az államra, és majd innentől kezdve legalábbis az akkreditálást egyébként meg nem határozott, meg nem nevezett, nem körvonalazott valamiféle szerv fogja végezni. Lehet, hogy erről nem ártott volna egy picit akár csak a szóbeli előterjesztésben beszélni, hogy miben gondolkoznak. A probléma viszont sokkal inkább ott van, hogy értelemszerűen, ha egy új szerv jön létre, akkor először ennek a szervnek kell - csúnya szólva élve - az akkredit álását, az elismertetését elvégezni, és majd csak aztán adhat ki ő maga ilyen tanúsítványokat. Tehát itt lesz egy ilyen két- vagy hároméves, nem tudjuk pontosan, mennyi ideig tartó, de nagyjából kéthárom éves időszak, amikor magyar szerv nem adhat ki akkr editációt. Ugye, értelemszerűen, amikor a felülvizsgálatokat el kell végezni, akkor vagy nem fogják a magyarországi cégek ezt megcsinálni, vagy külföldre kell nekik menni, ami meg többletforrást igényel, hiszen értelemszerűen, hogyha el kell menni külföldr e, és mindent le kell fordíttatni német, francia vagy angol nyelvre, az pénzbe kerül. Itt el lehet menni egy fordítóirodába, ahol hivatalosan fordítanak, hogy mennyi egy oldal lefordíttatása. És itt nem egyoldalas anyagokról beszélünk értelemszerűen. Ezzel a magyar cégek meg versenyhátrányba kerülnek, mert az akkreditációjukat sokkal drágábban tudják megcsináltatni, mint - mondjuk - a jelenlegi helyzetben. Meg az is benne van a pakliban, hogy esetleg néhányuknak nem is lesz pénze arra, hogy ezt megcsináltas sák, és ezért inkább ezt feladják. Mert itt szóba jöhetnek olyan esetek is, amikor itt nem hatalmas tőkeerővel rendelkező cégek akkreditációs eljárásairól beszélünk. Ugye, egyetemek esetében is az fontos lehet például, ha van laborjuk, akkor azt akkreditál ják és méréseket végezhessenek például. Nyilván ők ezt aztán végképp nem fogják tudni kigazdálkodni. Most, ha így jobban gondolkozom, nem is nagyon sok akkreditált labor van, például természettudományi karok, mintha Szegeden lenne egy. Még kíváncsi leszek, hogy ezt hogy fogják tudni kigazdálkodni, amikor lejár a tanúsítványuk. Aztán a következő ilyen érdekes indoklása ennek a törvénymódosításnak az ár kérdése, merthogy nem munkaórában számolnak és hogy drágán - nagyjából ez az előterjesztő megállapítása. A NAT meg erre azt mondja, hogy nekik előírják, hogy ne munkaórában számolja, meg ha összehasonlítják
