Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
39 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Velez Árpád képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselő csoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Olyan ez a törvényjavaslat, mint a FideszKDNP kormányzása: ámokfutást tartalmaz, semmivel nem törődve, semmilyen egyeztetést le nem folytatva. Érkezik egy képviselői törvénykezdeményezé s pár nappal a rendes ülésszak lezárulta előtt, majd a rendkívüli ülésnek köszönhetően hirtelen az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Néhány perc vita után már szét is van verve egy újabb terület, egy ágazat. Egy bökkenő azért van. A Nemzeti Akkreditáló T estületet, eredetileg a ’95. évi XXIX. törvény hozta létre, és nagyon hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait külföldön is elfogadják. Jelzem, hogy a jelenleg a testület á ltal akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait mindazon országok akkreditáló testületei és más hatóságai elismerik, ahová exportunk 98 százaléka irányul. A Nemzeti Akkreditáló Testület jogutód nélküli megszűnésével Magyarország tagsá ga az európai akkreditálási együttműködésben automatikusan megszűnik. Mennyi idő elteltével lesz Magyarországnak újra tagsága az európai akkreditálási együttműködésben? Milyen hátrányokkal jár, ha Magyarország nem lesz képviselve az európai akkreditálási e gyüttműködésben? A Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálási tanácsának 2015. június 15i, miniszterelnök úrhoz intézett jajkiáltásai megalapozottak. A törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésében szereplő szabályozás szerint, mely szerint a törvény hatálybalépé se után a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálási kérelmeket nem fogadhat be, és nem indíthat felügyeleti vizsgálati eljárásokat, a Nemzeti Akkreditáló Testület európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásokban megszerzett aláírói státusának is azonnali visszavonását eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület által a törvény hatálybalépése után odaítélt akkreditált státusok és felügyeleti vizsgálati eljárásban fenntartott akkreditált státusok nem lesznek európai és nemzet közi elismertségűek, azokat az EUtagállamok hatóságai nem kötelesek elfogadni. A jelenleg akkreditált státussal rendelkező 628 szervezet közül 207nek, vagyis több mint a harmaduknak az éves felügyeleti vizsgálatát 2015. augusztusdecember hónapokban kell ene elrendelni, amit a Nemzeti Akkreditáló Testület a törvényjavaslat szerint már nem tehet meg. Ebből adódóan e szervezetek éves felügyeleti vizsgálata nem történhet meg határidőben, és így az akkreditált státusuk fenntartása, annak európai és nemzetközi elismerésének a hiánya miatt kérdésessé válik. Mindezek alapján kérdezem: mi lesz a 207 akkreditált szervezet sorsa? A törvényjavaslatban még csak nem is körvonalazott, 2016. január 1jétől létrehozandó új szervezet átveheti ugyan Magyarországon az akkredi tálást, és elvégezheti, akár némi késéssel a soron következő éves felügyeleti vizsgálatokat, de mivel ez a szerv nem lesz részese a kölcsönös elismerési rendszernek, így az általa kiállított okiratokat az EU egyetlen más tagállamában sem ismerik el. Ennek következménye, hogy az új szerv által akkreditált laboratóriumok, megfelelőségi értékelő szervezetek által kiállított tanúsítványokat nem ismerik el, fogadják el más tagállamban akkreditált vizsgálótól, tanúsítótól származó okiratként. Ez a kaotikus helyze t már a törvény hatálybalépésével egyrészről azonnal megbénítja az exporttevékenységet, a hatósági vizsgáló laboratóriumok és tanúsító szervezetek számára alapproblémát jelent, hogy miért éppen őket keresnék meg, hiszen csak az idehaza használható okiratok at tudják kibocsátani. Az üvegházhatású gázok kibocsátását hitelesítő szervezetek esetén minden olyan területen gondot okoz, ahol a tevékenység végzését vagy a kijelölését uniós szabályozás akkreditált státushoz köti. Ez a kaotikus helyzet mindaddig fennma rad, amíg az új szerv nem szerzi meg az európai
