Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
40 kölcsönös elismerési megállapodások aláírói státusát, ami alsó hangon két év. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennek az időszaknak a végére előbb vagy utóbb, de minden, jelenleg a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált szervezet elveszíti azt a minősítését, amelynek alapján az EUban, illetőleg a nemzetközi szinten is elfogadott tanúsítványokat állíthat ki. A Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnésével mindaddig, amíg új magyar akkreditáló szerv nem sze rzi meg az európai kölcsönös elismerési megállapodások aláírói státusát, Magyarország nem biztosítja a nemzetgazdaság szereplőinek a korábban a Nemzeti Akkreditáló Testület által nyújtott európai és nemzetközileg elfogadott akkreditálási szolgáltatásokat. Ekkor az EKrendelet 4. cikke szerint Magyarország igénybe veheti más tagállam nemzeti akkreditáló testületének szolgáltatását. Ebben az esetben azonban a nemzetgazdaság szereplőinek kell viselniük a másik tagállam nemzeti akkreditáló testülete által megál lapított eljárási díjakat, a tolmácsolás, a fordítás, valamint az eljárás egyéb dologi költségeit. (12.20) Megjegyzem, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testületnek a piac szereplőitől való függetlenségét az biztosítja, hogy az akkreditálást kérő, illetve az akkr editált piaci szervezetek kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület köztestületi működésében vesznek részt a Nemzeti Akkreditáló Testület közgyűlésén keresztül, sem az akkreditálás szabályozására, sem az akkreditálási eljárásokra nincs befolyásuk a jelenleg i akkreditálási törvény szabályozása szerint. Az akkreditálási törvényből fakadó szabályozás szerint az akkreditált szervezetek csak érvényes akkreditált státus birtokában lehetnek a Nemzeti Akkreditáló Testület tagjai, a tagsági viszony azonban automatiku s, amennyiben a szervezet rendelkezik érvényes akkreditált státusszal, benyújthatja tagfelvételi kérelmét, és a testület tagjává válik, aki tagsági jogát az éves tagdíj megfizetését követően gyakorolja. A tagsági jogviszony tehát nem függ sem a Nemzeti Akk reditáló Testület Akkreditáló Bizottságától, sem a Nemzeti Akkreditáló Testület ügyvezetőjének bármilyen döntésétől. Abban nincs vita, hogy ezt a testületet meg lehetne reformálni, de ez a munka nem a testület szétverésével kezdődik véleményünk szerint. Ti sztelt Országgyűlés! Kérem, a tisztelt Országgyűlés emelje fel szavát ez ellen az átgondolatlan törvényjavaslat ellen, az előterjesztő képviselők, Szatmáry Kristóf és Cseresnyés Péter pedig halkan és csendben, még mielőtt nagyobb bajt csinálnak, vonják vis sza ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! KEPLI LAJOS, a J obbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot és a kormány múltbéli munkáját tekintve lassanlassan felmerül a kérdés bennünk, hogy vajon mindenhatóe a kormány, mégpedig annak kapcsán merül fel bennünk ez a kérdés, hogy lassan úgy tűnik nekünk, hogy minden, ami kormányzati hatáskörben van, az jól működik, és semmi, ami nem kormányzati hatáskörben van, nem működhet jól; legalábbis ezt sugallják azok a törvényjavaslatok, amelyek e gyremásra vonnak kormányzati hatáskör alá különböző intézményeket. Úgy viselkedik a kormány, mint a mesebeli kisgömböc, aki folyamatosan, egyremásra felfalja a hatásköröket, magához vonzza, és majd a végén valószínűleg szét is fog pukkadni; ez előbb vagy utóbb be fog következni ennek következtében. Hiszen itt nem szervezeti átalakításról van szó, ahogy itt a felvezetőben elhangzott, hanem egyszerűen a NAT szétveréséről és a teljes vagyonának és hatásköreinek az állami, kormányzati hatáskörbe való bevonásá ról. Felmerül a kérdés, hogy vajon egy egyszerű, valódi szervezeti átalakítással, törvénymódosítással nem orvosolhatóe, hiszen egy húszéves folyamat nyomán jött létre ez a szervezet és működik ez a
