Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF
35 Mindezzel párhuzamosan Magyarországon a minőségügyi és mérésügyi szervezeti rendszer az EUigények szerint került a kilencvenes években kialakításra. Az 1994. évi I. törvényben deklarálta Magyarország csatlakozását az európai intézményrendszerekhez. Ennek a törvénynek a 73. cikkelye a szabványok és a minőségtanúsítás kérdésköréről kimondta, hogy Magyarország és az Európai Közösség együttműködik a célból, hogy a műszak i szabványok - beleértve a szabályokat tanúsító rendszereket is - harmonizáltak legyenek, és ezen a területen elő kell mozdítani a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megkötését is. A laboratóriumok, valamint a tanúsító és ellenőrző szervezetek akk reditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény meghatározta a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá hogy a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló, kalibráló, laboratóriumi, tanúsító és ellenőrző szervei akkreditálásának mik lesznek a feltételei. Az 1995. szeptember 28án létrehozott, a most hatályon kívül helyezendő 2005. évi LXXVII. törvény szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület a Magyar Köztársaság kizárólagos jogú nemzeti akkreditáló szerve, amely köztestületként műkö dik, a NATeljárásért fizetendő igazgatási díjakról pedig egy 2006os GKMrendelet rendelkezik. Ezzel párhuzamosan az akkreditálás követelményrendszere folyamatosan változott, illetve bővült. A szabványsorozat mellett már figyelembe kell venni kiegészítő ú tmutatókat, műszaki irányelveket és más szabályokat is. A törvény szerinti vizsgáló laboratóriumok, kalibráló laboratóriumok, terméktanúsító szervezetek, minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek, személyzettanúsító szervezetek és ellenőrző szervezetek ak kreditálására van lehetőség ennek keretében. Az akkreditálás többek között az áttekinthetőséget, a szakszerűséget, a függetlenséget és egységes szabályok alkalmazását irányozza elő. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden kitérjek arra - ismertetve ennek a folyamatnak az elmúlt évtizedeit , hogy mik azok a kifogások, problémák, amelyek véleményünk szerint indokolják az előttünk lévő törvényjavaslat benyújtását. A jelenlegi szabályozás és gyakorlat szerint a NAT tagja, így az önkormányzatiság elvén alapuló közgyűlés tagja az lehet, akinek a kérelmét az ügyvezető a szakmai értékelést végző bizottság elé bocsátja döntéshozatalra. Ez azt jelenti, hogy ez az eljárás lényegében eléggé beszűkíti és átláthatatlanná teszi azt a folyamatot, hogy valójában kik is leh etnek ennek az akkreditáló testületnek a tagjai. Egyébként az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése is azt kívánná, hogy ne saját maguk döntsenek arról egy testületben, hogy ha közfeladatokat látnak el, akkor ennek a testületnek kik lehetnek a tagjai. A N AT Tanács törvényben foglalt feladata javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására is. A javaslattételi kötelezettségnek a tanács egyébként nem tett eleget, a jelenleg i eljárási, igazgatási, szolgáltatási díjak sok kérelmező és az európai átlag szerint is magasak Magyarországon, amelyek versenyhátrányt jelentenek a hazai vállalkozások számára. Az igazgatási szolgáltatási díjakat egy 2006os NGMrendelet szabályozza, ame lynek körültekintő felülvizsgálatát az is biztosítaná, ha a jelenlegi szervezeti struktúrában készülne a díjak vonatkozásában javaslat. Sokszor szoktunk hivatkozni nemzetközi példákra, és Magyarország sok tekintetben a német akkreditálási eljárást is kell hogy figyelje, ahol munkaóraalapon határozzák meg az eljárási időket, ami mintaként szolgálhatna a magyar eljárási idők lerövidítéséhez, és biztosíthatja, hogy a valós tevékenységnek megfelelő díjak kerülnek csak megfizetésre. Mivel az akkreditálás közhata lmi tevékenység, amelynek szabályait alapvetően a közérdek védelme és a kérelmező versenyképességének növelése érdekében kell kialakítani, szükség van az eljárási folyamat, az eljárási határidők hossza, az eljárási díjak mértékének minél alacsonyabb tartás ára, sokkal inkább azért, hogy ez segítse az akkreditálási eljárást kezdeményező gazdasági szereplők tevékenységét, és ne hátráltassa azt. (12.00)
