Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
36 Ezt a változást az akkreditálás hatósági tevékenységi jellege kell hogy meghatározza, amelyet a fentiek okán indokoltnak tartunk a tekintetben, hogy az állami irányítás, ami a hatékonyság növelését ez esetben szolgálhatja, nagyobb hangsúlyt kapjon. Erre már csak azért is bátorkodtunk javaslatot tenni, tisztelt Ház, mivel a nemzetközi példák azt mutatják, hogy az Európai Unió legtöbb államában sokkal közvetlenebb és direktebb állami irányítás nyilvánul meg ezeknél az akkreditáló szervezetnél. A német példát már említettem, ahol alapvetően ugyan köztestületi formában működik, de a közgyűlés elnökét a fejlesztési min iszter jelöli ki, és a közgyűlésben döntő többségben önkormányzatok és tartományok képviselői vannak bent, illetve döntő részben egyébként a minisztériumok delegáltjai. Tehát egy jóval direktebb irányítást alkalmaznak, ami az ottani hatékonyságot jól látha tó módon növeli. De ugyancsak például Ausztriában a testület elnökét a tudományért, kutatásért felelős miniszter alapításával létrejött szervezetként értelmezik. Csehországban ugyancsak miniszter által alapított társasá g foglalkozik ezzel. Lengyelországban a tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki, Lettországban ugyancsak a miniszterelnök nevezi ki, Észtországban a gazdasági miniszter nevezi ki az akkreditáló testület vezetőjét, ahogy Svédországban és Olaszországban is . De egyébként hasonlóan jóval erősebb állami befolyás nyilvánul meg Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Dániában is. Tehát jól látható az, hogy az az állami szerepvállalás, amit a most benyújtott javaslat tartalmaz, nemhogy példa nélküli lenne, hanem jó néhány európai országban, olyan országokban egyébként, amelyek a gazdasági tevékenységüket és hatékonyságukat figyelembe véve Magyarország példái lehetnek, ott egy hasonló rendszer működik. A jelenlegi Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetének st rukturális problémái, mint említettem, indokolják azt, hogy a közhatalmi tevékenység ellátását e tekintetben az állam vegye át, és egy költségvetési szerv végezze. A kormány tagjainak törvényességi felügyeleti joga és beszámolási kötelezettsége jól látható módon az elmúlt években nem volt elegendő annak biztosítására, hogy a NAT valóban a közérdek érvényesülése érdekében végezze tevékenységét, és hathatós módon járuljon hozzá a hazai vállalkozói környezet feltételeinek javításához. Tisztelt Ház! Azt gondolo m, hogy az akkreditációs szervezet esetében az a legfontosabb, hogy független legyen, de a függetlenséget alapvetően azoktól a piaci szereplőktől kell megtartani, amelyek érdekeltek az akkreditálásban. Ha lehet mondani, a magyar akkreditálási rendszer legn agyobb hibája az, hogy lényegében törvényesség tekintetében alapvetően az államtól és a mindenkori kormányzattól független a magyar akkreditálás szervezete, ugyanakkor nem független, és némi áthallása van a dolognak, hiszen maguk az akkreditáló szervezetek tagjai annak a NATnak, amely az ő akkreditációjukat végzi. Azt gondolom tehát, hogy olyan rendszert kell kialakítani, ahol még a gyanúja sem merül fel annak, hogy valaki azért élvez előnyt az akkreditációban, mert valamilyen módon kötődik egyébként az ak kreditálást végző testület vezetőihez vagy tagságához. A másik fontos szempont természetesen a benyújtott javaslat kapcsán, hogy az EU előírásainak is megfelelően az akkreditáló testületet hatósági tevékenységet ellátó szervezetnek kell tekinteni. Úgy gond olom, hogy ha e célokat maradéktalanul megvalósítjuk, akkor jelentős versenyképességi előnyt tudunk biztosítani a hazai gazdaság és vállalkozói szervezetek számára. E szempontok alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ha egyébként vannak javaslatai k, azokat nyújtsák be a benyújtott indítványhoz, és egyébként meg támogassák a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakítását. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szó t Tállai András államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztő Képviselő Úr! E törvé nyjavaslat értelmében a Nemzeti Akkreditáló Testület 2016. január 1jével megszűnik,