Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 17. szerda (88. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BÁNKI ERIK
315 ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája So ron következik a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általán os vitája a lezárásig. Bánki Erik képviselő úr önálló indítványa T/5143. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető. Elsőként megadom a szót Bánki Erik úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. BÁNKI ERIK ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszö nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A késői időpontra való tekintettel igyekszem röviden összegezni az indítványom tartalmát, amely elsősorban olyan technikai jellegű módosításokat tartalmaz, amely a gyakorlati élethez, illetve a nemzetközi szabályokhoz igazítaná a hazai jogszabályokat. Igazából három ponton módosítaná a javaslatom a mostani hatályos törvényt. Ennek első és technikai szempontból talán legfontosabb része az, hogy megszüntetné azt a fajta kötelezettséget, amely az amatőr sportolók szerződéses jogviszonyának létét követeli meg ahhoz, hogy a sportolók sportrendezvényeken részt vehessenek, versenyszerűen a saját sportegyesületükben sportoljanak. A javaslatnak az a lényege, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben innen kezdve egy egyesületi tagság is elegendő lenne ahhoz, hogy a sportolónak sportolásra alkalmas igazolása lehessen, és a hazai szövetségek által kiírt versenyrendszerben vagy akár nemzetközi verseny keretében is sportolhasson. Természetesen nem gondolom azt , hogy a sportági szakszövetségeknek nem kellene meghagyni azt a lehetőséget, hogy ők maguk szabadon dönthessenek arról, hogy ők előírjáke a saját sportolóik számára azt, hogy legyenek amatőr szerződéseik, de a törvény szerint erre őket nem köteleznénk. A mai gyakorlat azt mutatja egyébként, hogy a labdarúgás területén az UEFA és a FIFA sem ismeri el szerződésként az amatőr szerződéseket. Számukra a szerződés a professzionális szerződés, amely egy játékost a klubjához köt, és amely megteremti a lehetőségét annak, hogy versenyrendszerben részt vegyenek. Ilyen módon a magyar amatőr szerződéseket egyébként ezek a nemzetközi szervezetek nem ismerik el. Ennek ellenére minden évben újra kell kötni ezeket a szerződéseket, ami azt jelenti, hogy egy utánpótlásakadé mia esetében 350400 szerződésnek az egyébként minden évben július 1jével történő megkötését írja elő, ami az égvilágon egyébként ezeket a sportolókat semmire nem kötelezi, hiszen ezek a szerződések bármikor felmondhatók, nincs semmiféle következménye, hi szen ebben a szerződésben nem rendelkezhetnek például fizetés vagy bármilyen bérjellegű juttatás megállapításáról. A másik módosítási javaslata ennek a törvényjavaslatnak azon amatőr sportolókra vonatkozik, akik nem tagjai egyesületeknek, vagy nem rendelke znek olyan szerződéssel, amely sportszervezethez
