Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
99 hogy mindenkire vonatkoztassa mindazt, amit gondol a vasárnapi munkavégzés tekintetében, és mindenki esetében tegye igazzá és erősítse meg a kormánypárti padsorban lévő politikustársaival egyetemben, és ígérem, meg fogjuk támoga tni ennek a gondolkodását, ebben a szavazásnál ott leszünk. (Apáti István közbeszól.) Igen, köszönöm szépen. Igenis, mindenki, aki vasárnap munkatevékenységet végez, az 100 százalékos bérpótlékot kapjon, s ne csak a kiváltságosok és ne csak azok, akiket ön ök adott esetben úgy gondolnak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónok ának. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok után, hogy a kisebbik kormánypárt javaslatára a kétharmad megszavazta a boltok vasárnapi nyitva tartásáról szóló törvé nyjavaslatot, a KDNP most azzal rukkolt elő, hogy aki vasárnap dolgozik, az kapjon több pénzt. A Szatmáry Krsitóf és Harrach Péter képviselők által jegyzett törvényjavaslat ugyanis nem szól másról, mint hogy a kiskereskedelemben 100 százalékos bérpótlékot kapjon az a munkavállaló, aki vasárnap dolgozik. A javaslat azt is rögzítené, hogy a munkavállalót vasárnap rendes munkaidőben való munkavégzésre legfeljebb havi két alkalommal lehessen kötelezni. A vasárnapi pótlék emelését és a vasárnapra eső munkanapok számának korlátozását az LMP természetesen támogatni tudja és fogja is, de ezt önmagában kevésnek tartjuk a munkavállalók helyzete szempontjából, emellett cinikusnak tartunk egy ilyen javaslatot a munkavállalói jogok szisztematikus letöréséhez eddig asszis ztáló kereszténydemokrata párt részéről. Először arról beszélnék, miért gondolom, azt, hogy nem áll jól a KDNPnek ez, és a kormánynak sem. A 2010ben hatalomra került második Orbánkormány egyik legemlékezetesebb lépése a kizsákmányolás törvénykönyvének a z elfogadása volt. Orbán Viktor a válság kellős közepén, amikor éppen hogy a munkahelyek megőrzése, a munkavállalók szociális biztonságának növelése és kiszolgáltatottságuk csökkentése lett volna egy felelős kormány feladata, elengedte a dolgozók kezét. Cs erbenhagyta a munkahelyüket féltő és állandó létbizonytalanságban élő dolgozókat és családjaikat, szétverte a szociális párbeszéd rendszerét, kiüresítette a sztrájkjogot, és letörte az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat. Az ominózus munka törvénykön yve, ami ellen az LMP tiltakozott a leghangosabban annak idején, többek közt a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó könnyítéseket is tartalmazott, aminek nyilván a munkavállalók itták meg a levét. A régi munka törvénykönyve kimondta egyrészt, hogy a munkaváll alót hetenként megillető két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ha valaki mégis dolgozott vasárnap, akkor 100 százalék bérpótlékra volt jogosult, vagy 50 százalékra, ha kapott egy plusz pihenőnapot. A FideszKDNPkormány által bevezetett sz abályok szerint már csak havonta egy alkalommal kell biztosítani, hogy a pihenőnap vasárnapra essen. A bérpótlékra vonatkozó szabályt pedig felpuhították azzal, hogy vasárnapi munkavégzés esetén már csak 50 százalék bérpótlék jár. A kormány tehát az új mun kajogi szabályokkal kifejezetten ösztönözte a vasárnapi munkavégzést, az azzal kapcsolatos munkáltatói terhek csökkentésén keresztül. Az új munka törvénykönyve hatása általánosságban az lett, hogy nőtt a dolgozók munkaideje, miközben fizetésük ugyanazon mu nkáért csökkent. A kormány nyíltan kimondta, hogy a cél a jogszabály gyakorlathoz igazítása és a munkáltatói kötelességek csökkentése a munkavállalók rovására. A munkaidőt növelte mesterségesen az az új szabály, amelynek értelmében a munkaközi szünet már n em a munkaidő része. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 8 órás munka esetén évente plusz 11 napot kell dolgozni. Számos eset van arra, hogy a munkavállalók ezzel a lehetőséggel éltek is, és szombaton dolgozták le az összegyűlt 20 perc szüneteket.
