Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
829 házszabály alapján, hogy ha új gondolatuk, új mondanivalójuk van, akkor azt közöljék, újból még egyszer elmondani ugyanazt, amit már hallottunk, felesleges. Ennek nyomán normál szót kérőként Sallai R. Benedek képvise lő úr, az LMP képviselője következik. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én nemcsak tartalmában fogok változtatni, hanem stílusban is, mert nagyon tetszik nekem, ahogy Volner képviselő úr olyan lassú, nyugodt beszéddel mondja a dolg okat, és én is nagyon szeretnék ilyen lassú és nyugodt lenni. Rögtön lassú nyugalommal mondom, hogy én semmiféle ellentétet nem kívánok szítani a magyar vidék és a főváros között. Elkötelezett híve vagyok a főváros fejlesztésének, és nagyon remélem, hogy R eagan, Elvis- és Columbo- után egy Kojakszobor is lesz hamarosan, és erre próbálok törekedni. Tehát szó nincs erről, hogy bármi ilyesmit szítanék, csak arra a társadalmi egyenlőtlenségre próbáltam felhívni a figyelmet, amely a magyar fejlesztéspolitikát jellemzi, és azon kormányzati tevékenységekre, amelyek az elmúlt 15 évet szintén jellemzik, amikor akár turizmusról beszélünk, akár kulturális fejlesztésekről, ez egyenlőtlenül jelenik meg szerte az országban. Isten mentsen attól, hogy én bármiféle konflik tust szítsak, csupán azt mondom, hogy ha van egy bizonyos forrás, amiről nem tudjuk ugyan, hogy honnan van, még egyelőre ugye arra nem kaptunk választ, hogy honnan lesz az a 150 milliárd, honnan jön, uniós forrás, kiemelt projekt lesze, kormányzati forrás ok, adóbevételek, de ha már van, akkor bizony bölcs lenne ennek a hasznos felhasználásáról egy tágabb gondolkozást kezdeni. Volner képviselő úr hosszan beszélt a turizmusfejlesztésről, ami szintén egy nagyonnagyon érdekes téma, fő leg, hogy ez rendszeresen elhangzik érvként a teljes fejlesztés mellett, ugyanakkor szintén felmerül bennem az, hogy amennyiben az az érv, hogy a magyar idegenforgalmi éjszakák jelentős része a fővárosra esik, emiatt itt van létjogosultsága az olyan fejles ztéseknek, amelyek idegenforgalmi éjszakaeltöltést újból produkálnak, ezáltal gazdasági bevételeket segítenek, akkor vajon nem egy öngerjesztő folyamate ez, mert nem lehetnee az, hogy az elmúlt évtizedekben sokszor meggondolatlanul megtett turisztikai fe jlesztések helyett szerte az országban, említem itt a gyógyturizmusban rejlő strandfejlesztéseket meg ilyeneket, ahol az egyik helyen szállás nem jutott a nagyobb gyógyturizmushoz, a másik helyen szállás épült meg turisztikai attrakció nélkül, hogy ezekre fordítsunk forrásokat, és ezáltal, esetleg a turizmus által a vidéki munkahelyek megőrzését és létrehozását segítsük. Ezt ide akartam reagálni. Utána, ezt követően a legdemagógabb párt címet elnyerve szerettem volna még elmondani, hogy semmilyen formában n em állt szándékomban, csak ugye minden egyes ilyen kormányzati törekvés mellett nyilvánvalóan keressük a szándékot, hogy vajon mi ösztönzi a kormányzatot arra, hogy ezt a döntést meghozza. Itt nyilvánvalóan Schmuck Erzsébet képviselőtársam elmondta a saját véleményét. Szerintem egyszerűen azért jók ezek a nagy fejlesztések, mert így lehet az építésekből nagy pénzeket lenyúlni, de nyilvánvalóan a motiváció mellett sokat lehet hallani, csak azok, amik elhangzanak, nem maradéktalanul meggyőzőek. Tipikus példak ént mondom, hogy ha az államtitkár úr esetleg megtisztel bennünket azzal, hogy részt vesz a vitában, és bemutatja azokat a számításokat, amelyek arról szólnak, hogy 150 milliárd iksz új munkahellyel a fővárosban iksz megtérülési idővel bekövetkezik, akkor lehet, hogy bölcs ellenzékiként meggondoljuk a sorsunkat, és esetleg úgy fogunk gondolkozni, hogy márpedig mégiscsak ez az évszázad üzlete, Paks után persze, és utána ezt is támogatni fogjuk, hogyha meggyőztek. (17.10) De ha nem kapunk információt, hogy ez miből épül, hogyan, hogyan fog munkahelyeket létrehozni, mikor fog megtérülni, akkor bizony maradnak a kételyek és a fantáziánk rettenetes, szörnyű dolgai, hogy vajon mi lehet a hátterében ennek a fejlesztésnek. Ehhez az kell, hogy az államtitkár úr részt vegyen a vitában, és egy kölcsönös párbeszéddel feltárjuk azokat a pontokat,
