Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
820 jóe az, hogy jelenleg ez a helyzet van ott, jóke azok az épületek, amelyeket ot t megtalálhatnak. Azt gondolom, hogy mindaz a terv, amelyet a kormány megfogalmazott, egy jó irányt adhat ennek a parknak, egy olyan nívót, amely méltó lehet egy európai városhoz. Abban bízom, hogy ezen az úton el tudunk indulni. Emlékeztetnék minden képvi selőtársamat arra a vitára, amely annak idején a Kossuth tér átalakítása kapcsán fogalmazódott meg. Akkor is majdhogynem ugyanilyen érveket hallottunk. Talán az összes ellenzéki frakció képviselője a zöldterületet féltette, a kormányt szidalmazta, és a vég én az eredmény önmagáért beszél. Azt hiszem, hogy aki ma kint volt a Kossuth téren a Kossuthszobor avatásán, megint egyfajta módon fel tudta emelni a lelkét, és úgy érezte, hogy igen, tudtunk valamit alkotni. Most ez az alkotás tovább folyik, Budapest tov ább tud megújulni, és azt gondolom, hogy mindennek a Városliget újragondolása, a múzeumi negyed létrehozása pedig egy fontos állomása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Kétperces felszólalásra megadom a szót Kiss László képv iselő úrnak, MSZP. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót. Valóban, az eredmény önmagáért beszél. Féltettük a zöldterületet a Kossuth tér kapcsán, és le is van betonozva. Köszönöm szépen. ELNÖK : No, kétperces hozzászólók nincsenek, nem kértek többen szót; ell enben normál szót kérők egész sora várja a lehetőséget, elsőként Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbik. Parancsoljon! (16.30) VÁGÓ SEBESTYÉN ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Részben ráerősít eni szeretnék arra, amit Hegedűsné Kovács Enikő képviselőtársam elmondott, részben kérdéseim is lennének a javaslattal kapcsolatban. Tehát először azt szeretném mondani, amit a Néprajzi Múzeummal kapcsolatban hallottunk. Azért azt tudjuk, hogy több mint öt évtizede ez az épület néprajzi múzeumként működik. Megérthetőek azok az indokok, hogy a régi, eredeti funkciójának szeretnék visszaadni, illetve hallottunk olyan indokokat is az átköltöztetéssel kapcsolatban, hogy funkcionálisan nem megfelelő az épület eg y néprajzi múzeum üzemeltetésére. Az elmúlt öt évtized szerintem azt mutatja, hogy igenis, alkalmas. De hogyha már azt mondjuk, hogy igenis, térjünk vissza a gyökerekhez, adjuk vissza a régi funkciójának, mondjuk azt, hogy a nemzet főteré n, a nemzet főterének az egyik oldalán a törvényhozás mint a hatalmi ág egyik pillére helyezkedik el, akkor a másik oldalán foglaljon helyet a másik ág, a másik pillér, a Kúria mint a bírói hatalom, akkor is felvetődik bennem az a kérdés, hogy ha magát az épületet nézzük, én megértem azt, hogy egy parasztházakból álló épületkomplexumot nem lehet felépíteni Budapest belvárosában vagy Budapest közepén, ami méltó lenne akár egy néprajzi múzeumhoz, mint a népművészetek bemutatására alkalmas épületegyüttes, éppe n ezért azt mondom, hogy a kinézetében, a jellegében a jelenlegi Néprajzi Múzeum megfelelt annak, amit a belbecs, a tartalom mutatott, de azért az már ezzel szögesen ellentétben van, amit a látványtervekben látunk. Én ilyen szocreál tömblakásokhoz, tömbházegyüttesekhez tudnám hasonlítani azt, amit a látványterveken láttunk. Úgy gondolom, hogy ha egy múzeumot felépítünk, akkor a külsőnek valamilyen szinten sugallnia kell azt, hogy belül mit látunk. Ha ránézek erre a látványtervre, akkor nem az jut az eszemb e, hogy belül a magyar hagyományokat, időszakos kiállításokban más népek kultúráját, népi kultúráját ismerhetem meg, hanem inkább azt mondanám, amikor ránézek erre az épületre, hogy hoppá, mi történt: az Andrássy
