Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
725 az egész bírósági szervezettel kell egyeztetni, még akkor sem, ha az a két bíró nem közli önökkel, hogy szerintük az egész szervezettel kellene egyeztetni . Ezt önöknek kellene tudni, államtitkár úr, nem pedig másoknak kellene a figyelmet felhívni. És azt is elmondtam, államtitkár úr, és újra utalok rá, hogy ha törvény rögzíti - ön is erről beszél , a 2011. évi CXCIX. törvény 198. § (2) bekezdése szól úgy, hogy a KÉF hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekben a törvényekben szép számmal vannak ilyenek, ebben meg tudunk e gyezni. A (3) bekezdés pedig azt mondja, hogy a KÉF véleményét ki kell kérni. Nem lehet, nem a tagszervezetéét, nem az egyik alkalmazottjáét, a KÉF véleményét ki kell kérni - nem lehet, kell, érti, államtitkár úr? - a (2) bekezdés szerinti hatáskörbe tarto zó ügyekkel kapcsolatban. Államtitkár úr, ne haragudjon, de az az érvelés, amit ön ebben a körben elmond, az egész egyszerűen elfogadhatatlan. Értem én, hogy sokadszor mondja el, attól még nem lesz elfogadhatóbb. A másik, és hogy újdonságot is mondjak, áll amtitkár úr, zárójelben mondom, hogy a Be.vel kapcsolatos felvetésemnek az érdemi részére most sem reagált, remélem, abban a maradék egy percben megteszi majd, ugyanis a kritikai elemek egyike volt csak az, hogy szerintem a bűnözés kifejezés vagy a bűnmeg előzés kifejezés alapvetően kriminológiai fogalom és nem büntető eljárásjogi. Ezt tisztáztuk valóban. De azt még nem mondta meg államtitkár úr, hogy tartalmi szempontból vajon miért kell így szabályozni a büntető eljárásjogi törvényt. Tartalmi szempontból egy szót nem mondott még államtitkár úr. Nem kívánom még egyszer, mondom, idő hiányában a korábbi érveket megismételni, kivéve, ha a Fidesz végre átadná azt a 25 percet, amit sosem használ el ezekben a vitákban. De hogy újat is mondjak, államtitkár úr: önö k elveszítették a kétharmadukat, és máris elkezdenek trükközni. Ez most látszik jól, és a Törvényalkotási bizottság ülésén vált nyilvánvalóvá. Felmerült ugyanis egy eljárási probléma, bár ezt inkább tartalminak tartom, amire ma a Házbizottság ülését is kez deményeztük összehívni, és a Házbizottság ülésezett is ezzel kapcsolatban. Csak annak kedvéért, aki nincs teljes mértékben tisztában a magyar alkotmányos szabályozásokkal, mondanék két vagy három előzetes mondatot. Az Alaptörvény határozza meg, hogy mi min ősül sarkalatos törvénynek, egyszerűbben fogalmazva: kétharmaddal elfogadható törvénynek, plusz önök kitalálták még azt is, hogy a törvényekhez ezekben az esetekben úgynevezett sarkalatossági záradékot kell csatolni, amelyik meghatározza, hogy az adott tör vény rendelkezései közül mely paragrafusok, mely szakaszok sarkalatosak, azaz kétharmaddal elfogadhatóak. Öt éven át, államtitkár úr, soha nem vetették önök fel azt, hogy egy kétharmados szabályozás valóban kétharmados, hogy egy sarkalatossági záradékban s zereplő rendelkezés kétharmadosnak minősüle vagy nem, sarkalatosnak minősüle az Alaptörvény alapján vagy sem. Önök pár nappal ezelőtt vesztették el a kétharmados többségüket itt az Országgyűlésben, és máris elkezdenek trükközni. Öt éven át nem csinálták, most, hogy elveszett a kétharmad, most csinálják. És azt találták ki, hogy az a rendelkezés, ami egyébként a sarkalatossági záradékban most szerepel mint kétharmaddal elfogadható sarkalatos törvényhely, az mégsem az. És elkezdik azt magyarázni, tekintsünk most el attól, hogy joggal, okkal vagy anélkül, de most először, hogy elveszett a kétharmad, elkezdenek amellett érvelni, hogy az Alaptörvényből itt nem vezethető le az, hogy a sarkalatossági záradékban szerepelni kell, ezért feles döntéssel ki akarják vo nni ezt a szakaszt, ezt a paragrafust a sarkalatossági záradékból. Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kérdezzem meg, hogy miért pont most jutott eszükbe az, hogy a sarkalatossági záradékkal kapcsolatban ezt felülvizsgálják, vagy bármilyen rendelkezést, mert edd ig simán elfogadták ugye, kétharmados többséggel. Most már ez nem megy. És hová fogunk így eljutni, államtitkár úr? Oda, hogy majd az Alkotmánybíróság később eldönti, hogy önöknek igaza van vagy nem, de abban az esetben, ha önök módosítani kívánnak kétharm ados törvényeken, akkor azt fogják mondani, hogy hát, az Alaptörvényből nem is vezethető le igazán, hogy ez sarkalatos törvény lenne,
