Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
726 mert önök, a nagyra becsült kormány így értékeli, meg a kormánypárti többség, és ezért ezeket a rendelkezéseket kivonják a sarkalatossági záradékból, és egész egyszerűen feles törvénnyel elfogadják. Ez lesz az új gyakorlat, államtitkár úr, hogy ami önöknek nem tetszik és kétharmaddal kell módosítani, és mivel a többségük nincsen meg ehhez, akkor ki fogják vonni? Minden alkalo mmal majd szavazgatunk arról, hogy a sarkalatossági záradékból ezeket törlik, és utána majd szubjektív értelmezés alapján önök eldöntik azt, hogy az Alaptörvényből levezethetőe annak a szakasznak a sarkalatossága vagy nem? Államtitkár úr, az, amit önök cs inálnak a jogalkotásban, semmivel nem jobb, mint amit az elmúlt négy évben csináltak. Hiába szólította fel önöket már a házelnöktől kezdve, az egyébként volt házelnökig, a mostani köztársasági elnökig mindenki, már a sajátjaik közül, hogy ez így tovább nem mehet. Államtitkár úr, önök elveszítették a kétharmados többségüket. Vonják le ebből a következtetést, a választók nem akarnak önöknek többet kétharmados többséget adni. Akkor vegyék ezt tudomásul, és ha önök ilyen tárgyú törvényeket akarnak elfogadtatni, akkor egyeztessenek az ellenzéki pártokkal, ne pedig trükközzenek, ahogy eddig tették! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK : Most Gúr Nándor képviselő úrnak adom meg a szót háromperces keretben. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt becsülöm, hogy Répássy államtitkár úr legalább a vitában részt vesz, akár a bűnözés megelőzése, az üldözendő bűntett, megalapozott gyanú vagy akármilyen kérdés tekintetében. De azért azt szeretném mondani, hogy ezek a kinyilatkoztatá sok egy zavart, érthetetlen rendszert próbálnak összerakni, mert a közalkalmazottakról szóló törvénynek államtitkár úr ismeri a 20. §a (2) bekezdését, ami arról szól, hogy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig gyakorlatilag nem létesíthető közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony. Ilyen értelemben talán nem kell hogy bővebben kifejtsem, hogy ezzel a kérdéskörrel kevesebbet kellene foglalkozni. Amivel én szeretnék foglalkozni, az magának a kirendelésnek a ténye, ahol beleegyezés nem szükségeltetik ehhez a kérdéskörhöz illesztetten, és egy éven belül maximum 6 hónapra kirendelhető a közalkalmazott, a kormány közszolgája. Gyakorlatilag ez olyan szintű terhet jelent, és olyan szintű anomáliákat hív életre, amely Kovács Zoltán szavaiból a bürokrácia csökkentésé vel felütve, gyakorlatilag két utat ad az erre vállalkozó embernek. Az egyik az, hogy számára adott esetben mérhetetlen tehernövekedést is viselve élje az életét, vagy szabad utat enged annak a gyakorlatnak, hogy kirúghatóvá válik könnyebben, mint ahogy ed dig ez megtehető volt. A másik kérdés, amire választ szeretnék öntől kérni, az az, hogy a fideszes kormánytisztviselői álláshalmozás törvényesítésére miért kell sort keríteni. Mondok példát: tehát tudja, az állam által alapított közalapítványok felügyelőbi zottsági tagságai és sok minden egyéb más tekintetében, vagy említette a közszolgálati, a közjogi tisztséget betöltőknek az igazolványát. Én azt gondolom, hogy ezt egyértelművé kell tenni. Közjogi tisztséget viselői igazolvány annak jár, aki közjogi tiszts éget tölt be, nem lex akármilyen törvényeket kell szülni, mert az, azt hiszem, hogy kérdések sokaságára ad okot. És az utolsó gondolatom pedig az, hogy a foglalkoztató és a foglalkoztatott viszonyrendszerében a kölcsönös tájékoztatásnak a kérdésköre vetődö tt fel ennek a törvénytervezetnek a keretei között. Erre szerintem nagyon jó minta volt a VidaVargaféle páros a kölcsönös tájékoztatás tekintetében az elmúlt időszakban. Na, ilyen komolysággal kell rátekinteni megítélésem szerint erre a törvénytervezetre . Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) (21.30)
