Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5261 fejlődött azóta például az információtechnológia? Vagy mit fejlődött például egy másik közö sségi média, a 2008ban alakult Linkedin, ahol azok az orvosok vadásszák most már az álláslehetőségeket, akiket itt szeretnénk tartani? 2008 óta nem volt érdemi előrelépés ezen a téren, pedig a világ kereke óriásit változott, óriásit fordult. Persze amikor arról beszélünk, hogy munkaerőhiány van - hiszen ez is nagy probléma, és ez a másik olyan terület, ahol be kell azonosítani, hogy komoly probléma van , nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hogy Magyarország nincs egyedüli helyzetben. Már nemcsak a keletköz épeurópai országok, hanem a nyugateurópai országok is szakemberhiánnyal küzdenek, az elvándorlás ott is megkezdődött. És ez nemcsak azért van, mert rosszak a bérek, hanem mert kedvezőtlen a pályakép. Magyar felmérések szerint az elvándorló orvosokat már n em is elsődlegesen a bérek, hanem a magyar egészségügyben uralkodó feudális viszonyok űzik el vagy nem hívják haza Magyarországra. Tehát ha azt mondjuk, hogy bérrendezésre van szükség, akkor nyugodtan hozzátehetjük, hogy olyan életpályamodellre van szükség , amelyben a bérek mellett benne van, hogy felszámoljuk Magyarországon az egészségügyben a munkavállalás területén uralkodó feudális viszonyokat is. De beazonosítható egy másik probléma is - ez egy morális probléma , ami együtt jár valamifajta lepukkantsá ggal. Bocsánat, hogy ezt a pongyola szót használom, de mindjárt ennek is értelme lesz. A morális válság nem más, mint a szakmai megbecsülés hiánya, és az a társadalmi negatív megítélés, ami manapság már az orvosok, az ápolók, de az összes egészségügyi szak dolgozó irányában van, pontosan azért, mert a rendszer hiányosságait tapasztalják a betegek. De elmondható, hogy a hálapénz is pontosan ezt ássa alá, tehát morális problémákat vet fel. Egy olyan belső feszültség látszik mindezek mellett kialakulni, amely - a feudális viszonyra visszautalva - szintén ebből gyökerezik, azokból a kompetenciasúrlódásokból, ami az egészségügyi szakdolgozók, például az ápolók, a szakorvosok és az orvosok között van. Ez összességében mind egy hatalmas morális problémaként nehezedi k rá az egészségügyi rendszerre. A lepukkantsággal pedig arra kívántam utalni, hogy bár Magyarországra érkezett 500 milliárd forintnyi befektetés, illetve beruházás, de ezek nagy része betonba ment. Ezek mind olyanok, mint a választókerületemben, a szülővá rosomban, Karcagon van: egy gyönyörű szép épület, egy nagyon szépen felújított kórház, amelyben nincs kellő eszköz, nincs benne kellő orvos, nincs benne megfelelő étkeztetés, és még sorolhatnám. És ez nem azért van, mert nem tesznek meg mindent az ott dolg ozók, hogy rendben legyen, és felérjenek ahhoz a szinthez, amilyennek kívülről látszik a kórház, hanem azért van, mert sokszor az uniós források is olyasmikre mentek el, amik nem direktben az egészségügyet segítették, hanem inkább építési beruházásokba és építési vállalkozókhoz mentek a pénzek. A másik probléma mindezeknek a fenntarthatósága. Ha nincs eszköz, nincs orvos, akkor mivel fogják ellátni az ott lévő betegeket? Államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, a tavasz folyamán többször elmondtuk azt a l assan már szállóigét, hogy ott tart a magyar egészségügy, hogy nem a gombhoz varrják a kabátot, hanem a beteg hasához varrják a gombokat. De azt is mindenki láthatta, és óriási botrány lett belőle, hogy a gyermekklinikán bevásárlókocsival tolják a gyermeke ket az egyik helyiségből a másikba. (17.30) De szintén nemrég volt botrány abból is, azt is a Jobbik hozta a Ház falai közé, ami az egészségügyi étkeztetésben van. Hát arcpirító adagokat, arcpirító ételeket adnak, és emellett egy technokrata szöveget mond a kormány, és mindenki azt várja el, hogy egy rendeletnek megfelelően 550 forintból feleljenek meg annak az étkeztetésnek, amire az embereknek a gyógyulásukhoz lenne szükség! Az a nagy problémája ennek, hogy amit ide betettünk európai uniós forrásokat, nem a megfelelő helyre mentek el. És hogy fenntartható legyen a rendszer, innen veszik el a kórházi dolgozók, vezetők a pénzeket: eszközből, az emberállományból, illetve azokról az apró helyekről, ahonnan még éppen le lehet faragni. Innen jönnek a várólisták, emiatt is tudnak felhalmozódni. Sőt,
