Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
5181 sem, illetve nincs ilyen példa s em, amely ezt mutatná, illetve ennek az előremutató és a stabilitást mutató jeleit mutatná. Ahogyan a megalapozó törvényjavaslatban is olvashattuk, Varga miniszter úr a költségvetéssel kapcsolatos adatok túlnyomó többségét nem is hozná nyilvánosságra, ille tve természetesen nem is férnek még hozzá, hiszen tényadatok nincsenek, és Varga miniszter úr ebben a versenyképességre hivatkozik. Azonban Magyarország, mi úgy gondoljuk, hogy a versenyképességben most is sereghajtó a visegrádi négyek között, tehát nem go ndoljuk, hogy ezeket az adatokat titkolni kellene. Érdemes megemlíteni a Költségvetési Tanács véleményét is, ugyanis a törvényjavaslat benyújtásának a pillanatában a tanács szerint nem felelt meg minden hatályos közpénzügyi előírásnak a benyújtott költségv etés. Magyarán: a kormány által benyújtott költségvetés jóváhagyását a magyar jogszabályok értelmében egész egyszerűen meg kellett volna tagadnia a Költségvetési Tanácsnak. A költségvetésnek egyébként érvényesítenie kell a stabilitási törvényben szereplő a dósságképletet. Erről maga Matolcsy miniszter úr azt nyilatkozta, hogy ez egy modern képlet, ez a képlet segít nekünk, az EU legmodernebb szabálya ez az adósságszabály, gazdaságtörténetileg is komoly fegyvertény. Ezt az adósságképletet nem alkalmazták, és a Matolcsy György jegybankelnököt is magában foglaló Költségvetési Tanács mégis véleményt alkotott a költségvetésről. Igaz, a Tanács véleményét Matolcsy György jegybankelnök nem írta alá. Véleményünk szerint Magyarországon a költségvetés nem enyhít azokon a problémákon, amelyekkel Magyarország küzd. Magyarországon számos ágazat küzd problémákkal, több éve nem emelkedett a családtámogatás, a szociális ellátás összege, sőt volt, amelyiket 20 százalékkal is csökkentették. Például a rokkantsági és rehabilitáció s ellátásokra jövőre ismét kevesebbet fog fordítani a kormány, közel 13 milliárd forinttal, a 2012. éves előirányzathoz képest, tehát az átalakítás előtti évhez képest pedig 35 milliárd forinttal jut majd kevesebb ezekre a költségekre. A rokkantsági és reh abilitációs ellátások jövőre tovább csökkenő előirányzatának indokolásaként az szerepel, hogy a felülvizsgálatok várható hatásán alapul, hogy kevesebbet kell költeni. Magyarul: egyre többen fogják majd azt látni és a törvényben olvasni, hogy meggyógyultak, a nyugdíjkassza évek óta változatlan mértékben ad lehetőséget a rendkívül alacsony összegű nyugdíjak méltányossági emelésére, és ahogyan az Orbánkormány a korábbi években is 100 milliárdot vont ki a közszolgáltatások területéről, így jelentősen csökken a z oktatási, szociális és egészségügyi kiadások mértéke. Úgy gondoljuk, hogy ezek az emberek egyébként többet érdemelnek, ezért béremelésre tettünk javaslatot azokért a dolgozókért, akik ezekben a szférákban dolgoznak, és úgy gondoljuk, hogy ezeket a dolgoz ókat becsapta és kihasználta az Orbánkormány. A gazdaság területén sem indokolt az az optimizmus, ami a kormányt övezi. Úgy gondoljuk, hogy a régió országaihoz képest továbbra is le vagyunk maradva, hiába büszke a Fidesz a 0,6 százalékos növekedésre, hisz en ez Szlovákiában 0,8, Lengyelországban 1 százalék, Romániában 1,6 százalék, Csehországban pedig 2,8 százalékkal bővült a gazdaság a tavalyi negyedévihez képest. 4600 cég szűnt meg. Az adócsökkentés költségvetése - az idézőjelet most nem tudom kimondani - csak arra elegendő, hogy ebből a 120 milliárdból, amennyit nem szed be az állam, 8090 milliárd forintot a leggazdagabbaknál ott hagyjon, pont azokhoz nem jut pluszjövedelem, akik a lehető legrosszabbul élnek ma ebben az országban. Éppen ezé rt az MSZP olyan módosító javaslatokat nyújt be, ami valós megoldást képes nyújtani a problémára, mert amíg a magyar fizetésekből egész egyszerűen képtelenség megélni, addig semmit nem ér ez az 1 százalékos szjacsökkentés. Célunk, hogy a közszférában, eze n belül elsődlegesen a szociális szféra, az oktatás és az egészségügy területén foglalkoztatottak bérfejlesztésére, életpályamodelljére biztosított forrásokat
