Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Napirenden kívüli felszólaló:
5160 keletközépeurópai országok átlagának. Nyilván ez lehetne magasabb is, ezen dolgozunk, hogy ez magasabb legyen. Az, hogy az állami finanszíro zásból vagy milyen módon, arról pedig azt hiszem, hogy előtte beszéltem, bár lehet, hogy egy kicsit túl gyors voltam. A Rektori Konferencia véleménye a konzisztóriumról. Én nem egy rektorral szoktam beszélni, hanem mindegyikkel. A Rektori Konferencia elnök e, aki képviseli a Rektori Konferenciát több mással együtt, ők javasolták ezt a megoldást, nekünk előtte másik javaslatunk volt egyébként. Én azt gondolom, hogy a rektor szempontjából ennek az előnyei nyilvánvalóak, és ezt nem akarnám most itt elismételni. Azt hiszem, hogy itt egy kis utángondolással, vagy ha a törvény szövegét valaki elolvassa, akkor pontosan érti azt, hogy a rektor, illetve az egyetem autonómiája milyen módon növekszik egyébként a kancellár funkciójával. A vidéki tudásbázisokró l meg tényleg csak nagyon röviden szeretnék szólni. Azt hiszem, hogy mind a stratégia, mind az eddigi tevékenységeink azt mutatják, hogy ahol nem volt felsőoktatás, ott szeretnénk. Salgótarján, Ózd, Kisvárda, tehát egy sor olyan terület van, ahol egyébként úgy tűnik, hogy van erre igény, és egyébként a helyi közösség ezt tudja finanszírozni. De beszélhetnék olyan felsőoktatási intézményekről, mint Baja, Gyöngyös, Dunaújváros, Nyíregyháza, Békéscsaba, Jászberény, Szekszárd. Ezeknek az intézményeknek van egy nagyon nagy bajuk. Az intézményeknek az a bajuk, ellentétben a nagy intézményekkel és a pesti intézményekkel, hogy őket az a fajta hibás döntés, amit ők valahol 200456 környékén meghoztak, és az általuk akkor jónak tűnő ötlet, a PPPkonstrukciók létrehoz ása, mondjuk, az infrastruktúraépítést illetően, ez azt jelentette, hogy ezen intézményeknél, amiket fölsoroltam, a hallgatói létszámcsökkenésük jelentős volt. Gyöngyös esetében megnegyedelődött, Baja esetében szintén, Nyíregyházán körülbelül a harmadára csökkent. Viszont van egy olyan teher, amit neki viselni kell, ez jelentős, a PPP terhe. De ha megnézzük azt, és ezeket a számokat néztük meg, hogy hány százaléka az intézmény fix költségeinek, tehát nem a munkabérnek, hanem a dologi költségeinek a PPPteh er, aminek a felét egyébként a kormány ezen normatíván felül, tehát amilyen számokról itt most beszélünk, a 153 milliárd nem 153 milliárd, az 197 milliárd ebben az évben, mert ez a maradék is a felsőoktatáshoz kerül, sőt ha ehhez hozzáadjuk a nem állami fe lsőoktatási intézmények támogatását, akkor az egy másik összeg lenne - de most ne bonyolódjunk számháborúba , aminek a felét a kormány egyébként ezen az összegen felül biztosítja. Az intézmények költségvetéséből a dologi költségeknek a 4050 százalékát je lenti, egy csökkenő hallgatói létszámmal. Ezért született az a döntés, és ez látszik a jövő évi költségvetésben, hogy ezeket a konstrukciókat elkezdjük kiváltani, egyszerűen azért, mert hogyha nem váltjuk ki, akkor valóban az fog történni, amit a képviselő úr mondott, hogy ezek az intézmények nem fognak tudni működni, márpedig én azt gondolom, ezeknek a működése meg azért fontos, amit elég világosan leírtunk. Úgyhogy azt gondolom, a többire meg már részletesen válaszoltam, nem akarom senkinek az idejét igén ybe venni. Köszönöm. (Dr. Pósán László tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására tegnap 16 óráig volt lehetőség. Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a nap irend utáni felszólalás következik. Napirenden kívüli felszólaló: A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából: „Vasárnapi halászlé” címmel. Me gadom a szót 5 percben - bár ma csak péntek van.
