Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
5139 e gyetemi kategória meghatározása. Az alkalmazott tudományok egyeteme esetében pedig szerintem az a probléma, hogy kötelező szinten elő van nekik írva a duális képzés biztosítása. Ha jól emlékszem, két képzési területen duális képzést kell tartaniuk vagy ind ítaniuk. Ez azért furcsa, mert amikor először beszéltünk még a felsőoktatási stratégiáról, valamikor október környékén volt talán államtitkár úr a bizottság előtt, akkor én erre direkt rákérdeztem, hogy hogy tervezik ezt a duális képzést. Akkor határozotta n azt mondta, hogy ez opcionális, ha a vállalkozások elmennek az egyetemhez, mert ők szeretnének együttműködni az egyetemekkel, akkor legyen meg a jogi keret, hogy ezt elindíthassák, és teljesen rendben is van. Arról volt szó, hogy ez nem lesz általános. M ost ebből általános szabályt csinálnak, mert kötelező jelleggel az alkalmazott tudományok egyetemeinek előírják, hogy legyen, tehát nem létezhet olyan, hogy alkalmazott tudományok egyetemén nincs. Innentől kezdve szerintem ez egy túl merev szabály. Az is r endben van, amire itt Pósán képviselő úr is meg többen is tettek utalást, hogy értelemszerűen azokat a hallgatókat, akik még az osztatlan képzésbe kapcsolódtak be a felsőoktatásban, és még mindig nem szereztek végbizonyítványt, valóban ki kell vezetni az o ktatási rendszerből. Az egy másik kérdés, hogy mi történjen azzal a nagyjából 50 ezer emberrel, amire Hiller István utalt, akik nyelvvizsgával nem rendelkeznek. Én magam nem vagyok elitista, sok mindennel lehet vádolni, de elitista biztos nem vagyok, nekem ezzel kapcsolatban sok vitám volt az ELTEn belül is, de én magam nem értek egyet azzal, hogy bármiféle felmentést kapjanak azok a diákok meg hallgatók, akik nem tették le a záróvizsgát azért, merthogy nincs nyelvvizsgájuk. Azt gondolom, hogy ez elvárható egy egyetemi végzettséggel rendelkező embertől, hogy beszéljen legalább egy idegen nyelvet, ez nem ördögtől való követelmény. Ráadásul azt gondolom, hogy ez bizonyos értelemben más problémákra utal: vagy lustaságra vagy képességbeli problémákra. Nem vélet lenül találták ezt ki szerintem. Tehát én semmiféleképpen nem javasolnám, hogy mentességet adjunk. Lehet erősíteni meg javítani azokon a programokon, amelyek ezt a kérdést rendezik. Most ami a kancellár meg a konzisztórium rendszerét illeti, a kancelláriar endszerről hosszasan nem beszélnék, mert ezt is sokszor kibeszéltük már. Nem hiszem, hogy különösebben az én véleményemet bárki is meg tudja változtatni meg valószínűleg államtitkár úrét sem. Legfeljebb annyit jegyeznék meg, hogy az a furcsa a mostani törv énymódosításban, hogy az kerül bele, hogy a kancellár képviseli majd az egyetemet. Nekem ez furcsa. Ha egyszer - igaz, hogy csak papíron, mert jogi értelemben már nem igaz - papíron a rektor az első számú vezetője az egyetemnek, akkor a kancellár ne képvis elje. Akkor leülnek hétfőnként és eldöntik, hogy ma én képviselem, holnap a kolléga? Nekem ez furcsa. A gazdasági ügyekkel foglalkozzon lehetőleg a kancellár, a rektor meg képviselje az egyetemet. A törvény szó szerinti szövege szerint mégiscsak ő az első számú vezetője. Ami a konzisztóriumi rendszert illeti, ott már nagyon komoly problémáim vannak. Ha megnézzük az Alaptörvényt, voltaképpen abból is az vezethető le, hogy az egyetem egy autonóm szervezet, amely a kutatás, oktatás módszertanát, tartalmát, ill etve a saját szervezeti és működési szabályzatát saját maga számára önállóan meghatározó és működtető rendszer, és az államnak az a feladata, lehetősége, dolga van, hogy a gazdálkodás rendjét szabályok közé szorítsa meg azt ellenőrizze, mármint a gazdálkod ást. Most ehhez képest lesz egy olyan konzisztórium, ami beleszól és valóban lehet azt mondani, hogy vétójogot gyakorol például a középtávú intézményfejlesztési tervnek, a kutatásfejlesztési, innovációs stratégiának az elfogadásához, kidolgozásához meg a rektori pályázat tartalmához. Mindent lehet mondani, de ebben az esetben szerintem ehhez nincs köze. (Dr. Palkovics László közbeszól.) Én így értelmeztem ezt a törvénymódosítást, hogy egyetértési joguk van ezekben a témakörökben, márpedig ha egyetértési jo guk van… (Dúró Dóra: Az, vétójog.) Ezt nem lehet máshogy értelmezni, mert nem ért vele egyet, akkor a szenátus… (Dr. Palkovics László: Rektori pályázatnál nincs semmifajta. - Az elnök csenget.) Akkor majd azt jobban elolvasom. ELNÖK :
