Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
4788 hozzáférhető vagyonának a 200 százalékát, ebbe beletartozik természetesen az öt évre várható bevétele. Zárójelbe teszem: és mi van azzal a bevétellel, amit önök többször hivatkoznak, hogy ezermilliárd nagyságre ndben küldenek haza bevételeket külföldről családtagok? Ez vajon belföldön található bevétel lesz vagy belföldi bevételnek fog minősülni? Vagy egyáltalán a legális bevételek közé fog tartozni, ami bevonható egyébként vagy figyelembe vehető például a csődva gyon alapjánál, vagy például megállapítható belőle, hogy milyen keresete lesz? Sorolhatnám ezeket az együttes feltételeket, ezek mindmindmind komoly buktatókat jelentenek, és épp ezért mondtuk, hogy nagyon szűkítően hatnak arra a körre, akiket be lehet e gyébként vonni. Szintén nagyon komoly veszélyeket tartalmaz ebben az esetben az, hogy szabálysértési eljárásban az 500 ezer forintos tartozáshoz vagy bűnügyi költség pénzbüntetéstartozáshoz kötjük. Sajnos egyre gyakoribbak, hogy magas összegű szabálysérté si eljárási bírságok vagy pénzbüntetések kerülnek kiszabásra, és ezek halmozódása esetén könnyen eshet bárki ebbe a helyzetbe. A nemzeti eszközkezelősök szintén kiesnek ebből a jogszabálytervezetből. Nagyon fontos lenne tisztába tenni a szerveket is, akik részt vesznek a jogszabályban, így a családi csődvédelmi szolgálatot, elmagyarázni az embereknek, hogy hol lehet majd megtalálni, miként lehet elérni, mert ez összességében nagyon nehezen hámozható ki, hogy hol lesz, illetve milyen módon lehet majd velük f elvenni a kapcsolatot. (11.50) Szintén rejteget veszélyeket a családi vagyonfelügyelő intézménye is, amelyben talán az egyik legnagyobb veszély az, készülte esetleg felmérés - és biztos meg tudják válaszolni , lesze elegendő szakember arra a családi cső dvédelmi szolgálatnál, aki el fogja látni a családi vagyonfelügyelő szerepét. Lesze kellő képzett, kellő kapacitással, és mondjuk úgy, kellő tapasztalattal rendelkező személy? Hiszen ehhez, gondolom, készültek számítások, felmérték azon adósok számát, aki k igényt tarthatnak erre a szolgáltatásra. Akkor bizonyára felmérték azt is, hogy hány fő lehet az, aki családi vagyonfelügyelőnek alkalmas, és egyáltalán el tudja látni a munkát, és hogy milyen munkateherrel kell dogoznia még úgy is, hogy a mögötte dolgoz ó hivatal segíteni fogja. A másik, hogy nem akarok mögé látni semmit, de látható mögötte egy olyan, hogy elképzelhető, hogy lesznek visszaélések, tehát mindenképpen mind ennek a kialakítását az államigazgatási szervezeti rendszerben, mind a kiválasztás ren djét, mind ha esetleg pályázattal töltik be, akkor a pályázat rendjét is nagyon szigorú rendbe kell majd terelni. Erről szintén végrehajtási rendelet fog szólni. Ami egyébként kritika volt, és itt megint fel kell vetni azt - a kérdések erre vonatkoznak , hogy meg tude majd felelni a nemzetközi és a modern jogi elvárásoknak ez a jogszabály. Például ilyen elvárás, hogy biztosítsa a rendezés a családnak és az adósnak az ésszerű és fenntartható minimális jövedelemhez való jogát. Itt már többször elhangzott ez a kritika, hogy sokan úgy vélik, hogy a minimális, ésszerű és fenntartható jövedelemhez való jogot nem fogja tudni biztosítani. Biztosítjae a megfelelő elhelyezést, lakhatást az adós számára? Szintén a definíció, amit a legelején említettem, képlékeny ab ban, hogy tudjae biztosítani. De elvárás az is, hogy ne legyen kényszerítő, zaklató a fizetést elősegítő fegyelmezett rendszer, és hogy megelőzzék annak a kialakulását, és ne kerüljön olyan helyzetbe, mint amilyenben korábban volt az egyébként nagyon kita rtó, rámenős adósságkezelő, illetve behajtó cégeknél. Vagy hogy megfelelő hozzáférést megtartate a közszolgáltatásokhoz. Tehát ez az úgynevezett „cutoff” vagy kizárás, levágás a közszolgáltatásokból ne lépjen elő és ne jelenjen meg, pontosan azért, mert nem képes rendesen a magáncsőd alatt kezelni a vagyonát vagy akár a vagyonfelügyelővel együtt nem képes. Szintén hibának tartom, hogy a bírósági adósságrendezési eljárásban a Pp. szerinti költségkedvezményeknek nincs helyük. Tehát pont egy olyan rétegről beszélünk, akiknek nyugodtan lehetne költségkedvezményt adni, hiszen van az a méltányolható ok, ami miatt mindenképpen szükség lenne erre. De hibásnak tartom azt is, hogy elektronikus hozzáférhetőséget követel meg mindenhol, és közösen kell magának az adós nak és a családi vagyonfelügyelőnek együtt
