Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4772 nem tud, és akiken nem segít egy általunk elképzelt kártérítési alap sem, akkor a való élet valódi számait ajánlanám figyelmébe. Budapesten fordult elő a közelmúltban, hogy egy tisztességesen dolgozó, édesanyjával kettesben é lő fiatalembertől azért vették el a bérlakásjogot, mert 4 ezer forinttal többet keres a szociálisan indokolhatónál; hozzáteszem, hogy a keresete nem éri el a 100 ezer forint nettót, mégis ez a döntés született. Olyan szűk a bérlakásállomány, annyira kevés lehetősége van egy önkormányzatnak és olyan szűk a mozgástere, hogy az ottani szociálpolitikai rendszertől várni tömeges segítséget vagy naivitás, vagy egész egyszerűen az érdemi megoldás kikerülése, halogatása. Tehát ezt nem tudjuk ily módon elfogadni. El hangzott az indoklás során, hogy annak szól mindez, aki már elvesztette a reményt. Aki elvesztette a reményt vagy adott esetben kilakoltatták, annak számára ez a magáncsődkiírás semmit nem jelent, hiszen be sem kerülhet a feltételei közé. Ha az a feltétel ugyanis, hogy a meglévő vagyon legalább felerészben tegye ki a tartozásállományt, akkor azt látjuk, hogy nemcsak például az autóhitelesek teljes körét darálják ki ebből a rendszerből, szinte teljes körét, hanem azt is látjuk, hogy átlagos esetekben is, aho l mondjuk, egy devizahiteltartozás áll fenn, nagyon sok ember indokolatlanul kikerül ebből a rendszerből. Mondok egy példát. Ha valaki egy fővárosi 13 milliós lakás esetében felvett egy úgynevezett devizahitelt, igen gyakran előfordul, hogy öthat éve rend szeresen tisztességgel, elmaradás nélkül törleszt, és most, mondjuk, 22 millió forinttal tartozik a bank kimutatása szerint. Ez egy igazságtalan forintosítás és elszámolás utáni kimutatás, de elmondható róla, hogy rendszerszinten ilyen számarányokkal talál kozhatunk. Ha tehát a 13 milliós lakásra kimutatva 22 millió a tartozás, és nagyon sokszor előfordul az, hogy többféle tartozás halmozódik - mint itt helyesen elhangzott, rezsitartozás, közműtartozások , pillanatok alatt előállhat egy olyan helyzet, hogy a vagyon kimutatható értéke már felerészt sem éri el a papíron kimutatott tartozást, ily módon a károsult kieshet a segítő rendszer bármilyen feltételei közül. De az is látható, mivel a tartozások halmozódnak, abszolút indokolatlan ilyen szűkítéseket bevin ni a rendszerbe, még akkor is, ha a jövő évben ezt esetleg feloldják, vagy akkor is, ha később megkönnyítik a károsultak helyzetét. Azt pedig, amit az MNB ügyvezető igazgatója elmondott egy televíziós interjúban, hogy az egyik cél az, hogy a károsultak tan ulják meg ebből a leckét, remélem, az előterjesztő, a FideszKDNP is elutasítja, hiszen itt nem felelőtlen emberek vergődéséről van szó, hanem olyan emberek kálváriájáról, katasztrófájáról, akik jórészt önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Tehát el kell mondjuk, a közös cél, egy artikulált cél a fizetőképesség helyreállítása lehetne. A Jobbiknak van két pillérje a saját magáncsődkoncepciójában, amelyek abszolút efelé mutatnának, viszont ez a két pillér jelzés szintjén sem jelenik meg ebben az előte rjesztésben. Az egyik pillér egyértelműen az, hogy a kirendelt családsegítő - mi így hívtuk ezt a saját koncepciónkban - elsősorban nem beleszólna a családok költekezésébe, nem mondaná meg, hogy mondjuk, azt az autót lehete a családtag egészségügyi vizsgá latokra vagy kezelésekre történő szállításához alkalmazni, vagy munkavégzéshez, nem ítélkeznénk ezen ügyben, hanem azt mondanánk, hogy ez az ingyenesen kirendelt jogvégzett családsegítő segítsen közvetíteni a hitelező pénzintézettel, amely szinte mindig ot t áll a károsultak életében, és érjen el egy olyan, a pénzügyi szeméttől megtisztított szerződést, megegyezést, amely alapján érdemi könnyítést lehet elérni a károsultak érdekében. Fájlalom azt is, hogy fel sem merült az ötévnyi futamidő letelte után egy a ngolszász típusú elsétálási joggal való élés, tehát egy tartozás nullázása, s nemcsak egy tizenmilliós tartozásnál 23 milliós engedmény, amit ne vitassunk el, mert fontos dolog, de rendszerszintű megoldást nem biztos, hogy jelent. Tehát az egyik pillér, a mit nagyon hiányolunk ebből az előterjesztésből, egyértelműen az, hogy egy családsegítő segítsen közvetíteni a hitelező felé, és érjen el tisztességes feltételeket, alacsonyabb törlesztőrészlettel, akár hosszabb futamidővel, de a család életét tegye élhető vé, vagy segítsen ebben. Másodsorban pedig hiányoljuk a fizetőképesség helyreállítása célrendszerének megjelölése mellett azt, hogy olyan, akár ingyenes átképzési programokkal dotáljuk az ezen tervezetben részt vevőket, amelyek által minél többen tudnak vi sszatérni a munkaerőpiacra, hiszen nézzék meg a
