Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4684 Azt mondja, hogy máshol majd nem tanít hatnak Platónt. Azért a tudomány egyetemes, és egy dolog kiadni egy szakról egy diplomát, és egy másik dolog az, hogy az olyan nagyságokat, mint Platón vagy Arisztotelész - vagy sorolhatnám - máshol is ne tanítsák. Hogy csak egy példát mondjak: Platónt én is tanítottam az egyetemen a pedagógusképzésben (Közbeszólások az MSZP soraiban: Eddig nem volt privilégiuma! - Hát ez az! - Eddig lehetett tanítani!) , meg Arisztotelészt is - de ettől nem tanítottam államelméletet , mert az államról szóló munkáiban nagyo n sok olyan tanulság volt, amit a hallgatóknak el kellett olvasni. L. Simon László államtitkár úr az expozéjában a bevezető szavakban elég világosan elmondta, hogy az állam- és a jogtudomány kettéválasztásáról van szó. A jogi karok, amelyek a klasszikus jo gászképzést végezték, továbbra is fognak államtudományt tanítani, de nem olyan mértékben, mint ahogy ez eddig a feladatuk volt, és aminek nem tudtak eleget tenni. Én magam úgy látom, hogy azóta, hogy az államok létrejöttek, évezredek óta volt néhány megkér dőjelezhetetlen és évezredeken átívelő feladatuk. Ilyen volt az állam működtetése, ilyen volt a honvédelem, a rendészet, a rendvédelem, a nemzetbiztonság. (18.50) Ezeknek a képzését is meg kellett hogy teremtsék, mégpedig egységesen, amely soha nem érte el a tudományoknak azt a kategóriáját, mint a humani órák vagy később a természettudományok, hiszen ezek a tevékenységek mindig gyakorlatorientáltak voltak. Abban egyetértünk, hogy a rendészet és a honvédelem helyén van itt, jó dolog, hogy a tisztjelöltek me gjelennek majd az ösztöndíjasok között, hiszen ez egy egységes, az állam által irányított egységes képzés kell hogy legyen, ahol persze a tudománynak is van komoly szerepe, hiszen a tudomány megalapozta gyakorlati képzésről van szó. A mi meglátásunk szerin t az államapparátus működtetésére vonatkozó tudományos képzésnek is egységesnek kell lenni. Abban a pillanatban, ha ez úgy marad, ahogy eddig volt, hogy Debrecenben, Szegeden, az ELTEn, Miskolcon és a többi jogi karon tanítanak államtudományt, akkor az eg yetemek autonómiájának jegyében itt az egységesítés meglehetősen nehéz. Tudom, ezt szenvedjük a pedagógusképzésben is, pedig ott is egységesebbé kellene tenni a képzést. Ezért jó, hogy ezen az egyetemen kitüntetett szerepet kap az államtudomány. Megvan a l ehetősége annak, hogy egykét évtized elteltével, de lehet, hogy egykét emberöltő elteltével ebből az egyetemből olyan nagy hírű, a tudomány szempontjából is jól jegyzett egyetem válik, mint ahogy ennek példáját látjuk sok egyéb országban. Magyarországon az államigazgatásra létrejött mintegy fél évszázaddal ezelőtt az Államigazgatási Főiskola. Ez volt az első olyan felsőoktatási intézmény, amely valóban a közigazgatás gyakorlati feladataira készítette fel a hallgatókat, akiket a jogtudományi karok nem volt ak képesek felkészíteni, mert nem ez volt a profiljuk, hiszen ott a klasszikus jogtudomány dominált. Az Államigazgatási Főiskola is beolvadt 2010ben vagy 2011ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. Erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, holott az a Katon ai, a Rendőrtiszti és az Államigazgatási Főiskola beolvadásából jött létre. És nem az következett, például amikor az Államigazgatási Főiskola létrejött, hogy megszűnt az egyetemi professzorok állása. A jogi karokról nagyon sok oktató, adjunktus, tanársegéd , docens, később professzor az Államigazgatási Főiskolán kötött ki. Tehát az, hogy ez önkény, hogy most el kell hagyni a munkahelyét néhány olyan professzornak, aki államtudományt tanít valamelyik jogi karon, szerintem pont fordítva fog megtörténni, hogy a régi közszolgálati egyetem meghívja ezeket a professzorokat, mert alapvető érdeke az, hogy a nemzetközi megmérettetésben is rangos, minőségi intézmény legyen. Az, hogy az állam működtetése nem aprózható fel, vagy az állam működtetéséről szóló tudományok m űvelése és az ilyen képzés nem aprózható fel négyöthathét felé, ahol az egyetemek autonómiájáé a döntő szó, mi ezt a kérdést így látjuk, és ezért tudjuk támogatni és helyeselni ezt az eljárást, és korántsem látjuk ilyen tragikusnak, éppen ellenkezőleg, szükséges lépésnek látjuk, amely összefügg mindazzal a törekvéssel, amelyet 2010től kezdve ez a kormány következetesen végez,
