Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4681 Nem gondolom, hogy azért nincsenek itt, m ert máshol múlatják az időt, talán érdemes boncolgatni, hogy hogyan lehet az, hogy Magyarország egy jelentős fejlesztésre ítélt egyeteméről beszélünk egy külön törvényjavaslatban, aztán az a miniszter, az az államtitkár, az a tárca, amelyik az egyetemekért és az oktatásért felel, az a törvény vitájában sem meg előterjesztőként sincs itt. Sőt, ha alaposan elolvassuk a törvényt, lehet látni, hogy nemcsak ilyen minőségében nincs itt, hanem ennek az egyetemnek a kapcsán javaslattételi joga sincs, egyáltalán az oktatásért felelős tárcának semmilyen jogosítványa nincs. Ez egy olyan egyetem, ami nem az oktatás alá tartozik, mert példának okáért a 6. §nál azt olvasom: „Felhatalmazást kap a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg” - és utána leírja, hogy mit. Az oktatásért felelős tárca itt sincs megemlítve. Azt kell mondjam önöknek, hogy itt nem munkamegosztásr ól van szó, hanem - és ezt a parlament nyilvánossága előtt el kell mondani - egy olyan szakmai vitáról, ami egyébként oktatással foglalkozó szakemberek számára vállalhatatlan. Ez az egyetem nem illeszkedik a magyar felsőoktatás sorába, a Nemzeti Közszolgál ati Egyetem a jelenlegi tisztelt kormány politikai elképzelésének sorába illeszkedik. Ez az egyetem nem szakmai alapokon áll, ez az egyetem politikai alapokon áll. Ezért talán vizsgáljuk meg, hogy mi áll ennek a politikai szándéknak a hátterében, mi az, am iért nincsen külön törvény az ország legnevesebb és leghíresebb egyeteméről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről; nincsen külön törvény a Budapesti Műszaki Egyetemről sem, de a Debreceni, a Pécsi vagy a Szegedi Tudományegyetemről sem, mert ezekről a felsőo ktatási törvényben fogunk vitatkozni éppen pénteken. Hoppá, milyen furcsa egybeesés! Egy hét alatt együtt tárgyaljuk a felsőoktatás helyzetét, az azt módosítani kívánó jogszabályt, 72 órán belül itt van a felsőoktatási törvény a parlament asztalán, de egy egyetemről szóló törvény nem a felsőoktatási törvény vitájába kerül beemelésre, 72 óra időtartam alatt, még csak azt sem lehet mondani, hogy valamilyen oknál fogva nem kívánják a felsőoktatást módosítani. Dehogynem! Elkészítettek egy stratégiát, lehet bírá lni, lehet egyetérteni vele. Megnyitották a felsőoktatási törvényt, nagy visszhangot kiváltva a parlament elé hozzák a nemzeti felsőoktatási törvénynek nevezett jogszabályt módosításra, és van egy egyetem, amiről meg nem a felsőoktatás keretein belül beszé lünk, hanem egy külön törvényben, aminek az előterjesztője sem az oktatásért felelős tárca, hanem a Miniszterelnökség - vagy bárki. Én Európában és nem csak az Európai Unióban, nem hallottam egyetlenegy olyan felsőoktatási egyetemről, felsőoktatási intézmé nyről, amelynek ha bármilyen tevékenységét a kormány módosítani kívánta, akkor nem a felsőoktatási törvény keretein belül, hanem egy külön törvényben módosította. Nézzük meg valóban, mi ennek a módosításnak az alapja! Ez egyébként államtitkár úrtól, illetv e aki írta a szövegét, el is hangzott. Történetesen, hogy az államtudományok, illetve részben az államtudományok területén felsőoktatási tevékenység folytatására kizárólag az egyetem, már hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogosult. Azt gondolom, hogy it t nem elég körültekintő a jogalkotó, mert az államtudományokat nem jól értelmezi. Meg kell nézni, hogy mit nevezünk államtudománynak. Tisztelettel közlöm, hogy az államtudományok kategóriájába az államelmélet is beletartozik. Akkor kövessük végig, hogy mi is történik a gyakorlatban a magyar felsőoktatásban! Az államelmélet első magyar művelője egy nagyszerű erdélyi ember volt, Kovacsóczy Farkas, híres munkája: De gubernatione Transylvaniae, 1598ban jelent meg Erdélyben. Azt javaslom, hogy ha elfogadják ezt a törvényt, akkor először üzenjék meg a Szegedi Tudományegyetemnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, Debrecennek meg Szegednek, hogy ők ne merjék tovább tanítani a magyar államelmélet első munkáját és Kovacsóczy Farkas tevékenységét, mert ebben a törv ényben az van, hogy arra kizárólag - minthogy az államelmélet, higgyék el, az államtudomány része, itt van a törvény szövegében, hogy erre kizárólag - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogosult.
