Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4682 De ha már itt tartanak, szerintem ne álljanak meg itt! Foglaljá k törvénybe, hogy Platónt csak Szegeden lehet tanítani. Aki a Debreceni Tudományegyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vagy Kaposvárott ki meri ejteni Platón nevét, az ennek a törvénynek a megszegője, márpedig aki törvényszegő, azt minimum a jogszab ály megsértéséért felelősségre kell vonni. Javaslom, hogy azt is jelöljék ki, hogy Arisztotelészt viszont csak Debrecenben lehet tanítani, mert mégiscsak helyes ez a munkamegosztás. Ezért kérem szépen, hogy foglalják azt jogszabályba, hogy aki ezentúl Buda pesten, Pécsett vagy Miskolcon Arisztotelészt mer tanítani, az Magyarországon megsérti ezt a jogszabályt, mert idézem még egyszer: erre kizárólag ez az egyetem jogosult. De ha netalántán talá lnak olyan professzort, aki a nemzetközi jog atyját, Hugo Grotiust tanítja - alapvető munkája: De iure belli ac pacis, Párizs, 1625 - az, kérem szépen, ennek a törvénynek az értelmében, hacsak nem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, még az is lehet, ho gy bilincsbe kerül, mert mégiscsak, hát, micsoda disznóságot követ el, megszegi ezt a jogszabályt. És azt javaslom, hogy miniszterelnökségi szinten mindenkit, aki államelmélettel foglalkozott ebben az országban meg Európában meg a világban, osztályozzanak, és osszák be, hogy melyik egyetemen lehet tanítani Marcus Aureliust. Én javaslom, hogy a Miskolci Egyetemet válasszák, mert a gondolatait mégiscsak a Garam partján írta, az meg sokkal közelebb van, mint Pécs. (18.40) Ez egy logikus érvelés. Mert ebben a j ogszabályban, igen tisztelt államtitkár úr, igen tisztelt parlament, az van, hogy az államtudományokat márpedig ezután kizárólag - ez, kérem, itt van, kiegészül; nem véletlen gondolkodtak is rajta, hogy hova tegyék, jól meg is találták a helyét, mindjárt k iegészítik az 1. §t; még egyszer idézem, most a szöveg elejét hagyom : ezen tudományok tekintetében a felsőoktatási tevékenység folytatására kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogosult. Ha azt gondolják, hogy ebben bármilyen humor van, nagyon téve dnek. De folytassuk még, és vigyük tovább ennek a törvénynek a gondolatmenetét, mert arról is beszél, hogy nemcsak az államtudomány, mert ilyen Kovacsóczykról meg Grotiusokról tényleg nem kell szót ejteni, majd azt szépen beskatulyázzák; szerintem hozzák t örvény elé, de ne kétharmadost, mert mi nem fogjuk megszavazni. Itt van például az a bekezdés - ezt is szó szerint idézem : valamint nemzetközi és európai közszolgálati szakokon felsőoktatási tevékenység folytatására kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egye tem jogosult. Ezzel a paragrafussal négy magyar tudományos tanszéket tiltanak be, többek között fölszámolják a Corvinus Egyetem évtizedek óta sikerrel működő nemzetközi kapcsolatok szakát, egyetlenegy hallgató nem jelentkezhet más egyetemen nemzetközi kapc solatokat tanulni, tudniillik nem lesz. Önök nem azt mondják, igen tisztelt képviselő urak, hogy ne legyen a Corvinus, ne legyen az ELTE, ne legyen a Debreceni Egyetem - ott éppenséggel van ilyen szak , hanem azt mondják, hogy csak és kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet, máshol nem. Évtizedes múltra visszatekintő iskolákat számolnak fel. Megjegyzem, például az előbb említett nemzetközi szakon végzettek 90 százaléka helyezkedett el elsőre, 95 százaléka pedig ezen a területen több mint kettő, m inimum három idegen nyelvből tett nyelvvizsgát. Ezt meg betiltják, nem engedik. Kérdezzék majd meg igen tisztelt képviselőtársukat, a Debreceni Egyetem jeles történészét, hogy hogy viszonyul mégis ehhez a történéshez, amikor két emelettel a saját munkahely e fölött működő kollégáit és tanszékét, a nemzeti kapcsolatokat tanító intézetet ott Debrecenben ezzel a törvényi passzussal egész egyszerűen fölszámolják. Mert ott nem lehet. Mi értelme van ennek? Azt gondolják ugyanis, hogy egy jogszabállyal valóban föl lehet úgy lépni, hogy a tudományok világát és annak évszázados tradícióját egy politikai döntéssel megsemmisítve, azt egy meghatározott helyre beosszák, és azt gondolják, hogy azért, mert akármilyen többségük van, vagy aki ezt kigondolta, bízik valamiféle többségben, ezt meg lehet állítani.
