Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4637 adminisztrációs terheket c sökkenti, ha nagyszámú ajánlat érkezik, és látható, hogy mondjuk, irreálisan drága vagy magas összegű vagy éppen egyéb bírálati szempontból kedvezőtlen ajánlatok érkeznek - akkor csak egy meghatározott ajánlati kört kelljen elbírálnia az ajánlatkérőnek. (1 5.10) És bár tudom, hogy nem csak az önkormányzatokból áll a magyar közbeszerzési rendszer ajánlatkérői oldala, de azért a több mint 3100 önkormányzatunk meghatározó jelentőségű ebben, és komoly hibája ennek a javaslatnak, hogy előzetes várakozásainkhoz ké pest ez a javaslat sem rendezi, pedig itt tényleg felfokozott várakozásokkal viseltettünk a törvényjavaslat benyújtása iránt, vagy vártuk ennek a javaslatnak a benyújtását, abból az ideális, vagy inkább azt mondanám: utópisztikus előfeltételezésből indul k i, hogy a magyar önkormányzatok döntő többsége és azok esetlegesen még működtetett intézményeinek többsége megfelelő szakmai kompetenciákkal bíró munkaerővel rendelkezik. És véletlenül sem a köztisztviselő kollégákat szeretném bírálni, de amikor a magyar k öztisztviselői karon végignézünk általában akár életkor, akár kompetenciák szerinti bontásban, akkor bizony ezek az emberek általában nem akkor kerültek a rendszerbe, amikor közbeszerzési törvénnyel egyáltalán foglalkozni kellett, amikor a közbeszerzés min t fogalom, mondjuk, jellemzően 2003 után megjelent, éppen ezért nem csoda, és nem az ő hibájuk, hogy mondjuk, a pénzügyi, gazdasági szakembereket leszámítva - mert abból talán, azt mondom, hogy viszonylag jól el vagyunk látva - nem tolonganak az önkormányz atoknál a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai előadók, illetőleg jogászok vagy éppen közbeszerzési szakiránnyal, közbeszerzési végzettséggel, pláne nem közbeszerzési gyakorlattal rendelkező szakemberek. Éppen ezért, mivel ez a javaslat kísérletet sem tesz arra, hogy ezt orvosolja, ez egy nagyon komoly kockázat akár már az előzetes piackutatás során, akár a közbeszerzési eljárás egyéb előkészítése során, legfőképpen pedig az eljárás lebonyolítása során. Hogy néhány érdekes adalékkal is szolgáljak itt a visz onylag száraz és tömény anyagban, hadd mondjam el önöknek vagy hadd kérdezzem meg önöktől, hogy milyen alapon gondolják kivételi körbe helyezni, mondjuk, a politikai kampányszolgáltatásokkal kapcsolatos beszerzéseket. Mert a nemzetbiztonsági kockázatnál mé g egy egészséges jogértelmezésnél érthető a beszerzés jellege miatt, de hogy a politikai kampányszolgáltatások miért, kik tartoznak kivételi körbe, arra - rosszindulat nélkül, de az elmúlt év, elmúlt öt év ismeretében - azt tudom mondani, hogy ennek egy cé lja van, hogy az e téren legnagyobb megrendelő Fidesz, illetőleg KDNP gyakorlatilag az uniós eljárási rendben is korlátlanul tudjon bármifajta verseny nélkül ilyen jellegű kampányszolgáltatást akár tanácsadás jelleggel, akár más jelleggel megrendelni. Továbbra sem haladunk, továbbra sem lépünk előre - és ez ennél sokkal súlyosabb probléma, tehát a politikai kampányszolgáltatásoknál súlyosabb probléma - a becsült érték fogalmának meghatározása vagy az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek esetén az úgy nevezett működési költség fölötti önálló rendelkezési jog kapcsán. Ezek jól hangzó fogalmak, de némi fogalomtisztázás talán nem ártana, bár módosító indítványokkal természetesen erre is kísérletet fogunk tenni. Külön érdekes kérdés - ezt Vejkey képviselő ú r érintette egyedül a kormánypártiak közül emlékezetem szerint , hogy külön kell vizsgálni azt az esetet, hogy az előzetes piackutatás, piacfelmérés során bekerüle a rendszerbe, a piackutatásba olyan gazdasági szereplő, aki később ajánlattevő is lehet, é s az nem jute esetleg indokolatlan vagy jogosulatlan előnyökhöz, és nem hoznake ezáltal jogosulatlanul hátrányos helyzetbe más gazdasági szereplőket, más potenciális versenytársakat. Ez egyébként helyes, tehát nyilván olyan bizalmas információk, a közbes zerzési eljárás érdemét érintő adatok kerülhetnek adott gazdasági szereplők birtokába, amelyekkel olyan versenyelőnnyel tud elindulni az eljárásban, hogy esetleg önmagában ez eredményezheti az eljárás megnyerését, de ehhez képest egy logikai bicsak az, hog y az ajánlatkérőre bízzák, hogy adott ajánlattevő eljárás közben hitelt érdemlően és minden kétséget kizáróan igazolta, hogy nincsenek ilyen szintű információk a birtokában. Egyedüli megoldás az, hogy ezt a közbeszerzési hatóságra bízzuk, és nem az ajánlat kérőre.