Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4638 Aztán - a teljesség igénye nélkül csak még néhányat felsorolok, majd aztán a későbbi felszólalásokban erről vitatkozunk - a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó intézménye. Nagyon helyes, hogy bizonyos esetekben kötelező jelleggel ilyet előí rnak, bár ahogy az előbb mondtam - és erre most visszakanyarodnék - az önkormányzati ajánlatkérők és az ilyen értelemben szakmailag felkészületlen ajánlatkérők vonatkozásában ez olyan többletterhet, többletköltségeket okoz, amelyek miatt nagyon nehezen tud nak, vagy csak erőn felüli tehervállalással tudnak eljárásokat lebonyolítani. És megint visszakanyarodnék egy korábbi gondolatomra - így kapcsolódnak össze a mondataim , hogy a dokumentáció térítésmentességének kötelezővé tétele ezért is nemcsak hiba, han em bűn, mert egyedül a lehetséges közbeszerzési bevételétől fosztja meg az önkormányzatot. Régen ezt hivatalos közbeszerzési tanácsadónak hívták, elég komoly képesítési előírások voltak, nagyon komoly mennyiségű eljárást kellett akár ajánlatkérői, akár ajá nlattevői oldalon bemutatni, kötelező szakmai felelősségbiztosítás volt előírva - ez így helyes egyébként. Nekem személy szerint a régi elnevezés jobban tetszett, de ha önöknek most ahhoz van kedve, hogy ezt átkeresztelik felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadóra, ezen nem fogunk összeveszni, csak azt látni kell, hogy ennek a részletszabályait, amelyeket nem a törvényben, hanem a rendeletben fognak majd meghatározni, látnunk kellene, tehát nem szeretném, ha ilyen pult alatti jogalkotással találkoznánk i tt is, mint már oly sokszor; hadd lássuk már, lehetőleg minél hamarabb, hogy milyen képesítési előírásokat és milyen feltételeket akarnak meghatározni a közbeszerzési tanácsadók vonatkozásában! Az előbb már utaltam arra, hogy a közbeszerzési hatóság által kiadott árstatisztika a túlárazások ismeretében nem szerencsés, pontosan azért, mert az elmúlt években folyamatosan túlárazásra kerültek a beruházások a különböző beszerzési típusokban, és eleve a túlárazásokhoz fogja mérni a közbeszerzési hatóság az ársta tisztikát, aminek egy következménye lesz: hogy még inkább, még inkább túlárazottak lesznek, vagy legalábbis a mostani, túlárazott szinten marad az árstatisztikákban szereplő összes számsor majd. Meglehetősen sajátos elképzelés - erre szintén kérnék egy mag yarázatot, mert bár nyilván értem nyelvtanilag, ami le van írva, de a gyakorlatban való alkalmazását nem nagyon értem annak, néhány esetleges Interregprojekt kivételével, talán ott tudnám egyedül elképzelni , hogy EUs tagállam központi beszerző szerve v agy egy uniós tagállamból származó ajánlatkérő és egy magyar ajánlatkérő által közösen létrehozott szervezet közösen lefolytatott eljárása. Mondom, az Interreg esetében vagy a régi Interreg esetében ezt értem, de amúgy kicsit ködös ez a fogalom; de az is l ehet, hogy csak beemelték, mert az Unió megkövetelte, és lehet, hogy ez egy olyan rendelkezés lesz, amit nem, egyáltalán nem vagy csak ritkán fognak Magyarországon az eljárások során alkalmazni. A közzétételi kötelezettségek megsértését - és ez nagyon font os a nyilvánosság szempontjából - érdemes lenne szankcionálni vagy szigorúbban szankcionálni a jelenlegieknél, nemcsak előírni, hogy erre szükség van, hanem szankciókat vagy éppen az eddigieknél súlyosabb jogkövetkezményeket kilátásba helyezni. Illő lenne meghatározni a konkrét jogsértés fogalmát is, hiszen ez ilyenformán megint egy gumifogalom, és attól tartunk, hogy mivel kifejezetten írva vagyon a normaszövegben, hogy nincs lehetőség más gazdasági szereplő ajánlatának teljes körű átvizsgálására, nem fogj uk tudni azt garantálni, hogy a konkrét jogsértés hitelt érdemlően megállapítható, vagy adott esetben ajánlatkérői vagy éppen hatósági önkényhez vezet ennek a gumifogalomnak a kitágítása vagy éppen szűkítése. A törvényjavaslat szerint az ajánlattételi hatá ridő az általános határidőkhöz képest lehet hosszabb, vagy az eljárás során meghosszabbítható. Ezt a rugalmasságot természetesen érdemes benne hagyni, főleg hogyha helyszíni megtekintésre, kiegészítő tájékoztatásra, a dokumentumok módosítására vagy éppen a z iratok helyszíni átvizsgálására van szükség. Itt egyébként a gyakorlat azt mutatja, hogy leginkább a helyszíni bejárás - építési beruházásoknál jellemzően - vagy a kiegészítő tájékoztatás az, ami erre okot ad.
