Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4636 módon az adminisztráció könnyítése és a versenyben való elindulás, a valós verseny kialakítása érdekében ennek van létjogosultsága. Ugyanakkor vitatnám azt, hogy mindig… Megint egy régebbi kifejezést használok - ezek egyéb ként sokkal szabatosabbak voltak, és nem feltétlenül kell önöknek mindent átírni csak azért, mert azok a 2010 előtti időkből datálódnak , az összességében legelőnyösebb ajánlat egy meglehetősen pontos megfogalmazás volt; mint ahogyan a legalacsonyabb össz egű ellenszolgáltatás is, ezt most át lehet keresztelni a legalacsonyabb árra vagy a legkedvezőbb árra, vagy az összességében legkedvezőbb ajánlatot a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra, tulajdonképpen ugyanazokat a fogalmakat értjük alatta. Ugyanakkor é n az önök helyében megfontolnám azt, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást ugyan nyilván nem tenném túlzott mértékűvé, de azért a jelenleginél nagyobb teret engednék neki. Azt pedig nem tudom, de hátha majd Vejkey úr segít nekem, hogy miért pont az építési tervezési szolgáltatásoknál nem lehet csak az ár alapján bírálni. Ha egzakt módon meg van határozva, hogy mely épületet vagy létesítményt kell megtervezni, legyen az mélyépítésbe vagy magasépítésbe tartozó, a tervezési szolgáltatását elvégezni, akkor miért nem elegendő pont ott, mondjuk, az ára lapján bírálni. Ez tipikusan egy olyan közbeszerzési eljárási típus vagy altípus lehet, ahol mondjuk, bőven elég lenne az árra hagyatkozni. Azt is aláírom, hogy az építési beruházások többségénél jellemző en nem, tehát ott valóban több szempontot is kell mérlegelni. Ezen belül, engedjék meg, hogy kiemeljem a foglalkoztatás szempontjait. A szociális szempontokat ilyen értelemben csak részlegesen tudom pozitívan értelmezni, de a foglalkoztatás és a munkahelyt eremtés kapcsán bizton számíthatnak a Jobbik támogatására, feltéve, hogy az valóban olyan rétegeknek ad munkát, amelyek kiszorultak az elmúlt években, évtizedekben a munkaerőpiacról. Nem rejtem véka alá, hogy itt jellemzően, nem kizárólag, de jellemzően a cigányságra gondolok. Hiszen számos olyan építőipari beruházás lehet, gondoljuk csak végig, árapasztó tározó építése, csatornázás, belterületi vízelvezetés, autópályaépítés, gyorsforgalmi és egyéb út építése, különböző nagy állami magasépítési beruházások , ahol ha a mindenkori kormányzat le tudna mondani legalább, és ezt nyilván kicsit cinikusan mondom, a szokásos mértékű ajándék legalább egy részéről, tehát a korrupciós ráta legalább egy részéről, akkor majdnem hogy csodákat tudnánk tenni. És itt nem ijed ek meg a „fekete vonat” kifejezés használatától. Bizony más volt azért abban az időben a közbiztonság helyzete, jelentős számú cigány, a cigány emberek döntő többsége munkahelyhez tudott jutni, és pontosan az előbb említett beruházástípusok, csapadékvízel vezetés, csatornázás, a nagy budapesti beruházások révén. Ezeket a mai kor viszonyai között is vissza kellene állítani. Jellemzően ezzel a képzetlen munkaerőnek, a segédmunkásoknak tudnánk tömegesen, ezer és tízezer szám munkahelyeket biztosítani. Ehhez ny ilván nemcsak közbeszerzés, hanem más szemléletváltásra is szükség lenne. Hiszen meg kellene fordítani a gondolkodásunkat. Amit jellegéből adódóan az ember a maga fizikai erejével elvégezhet, azt emberi, fizikai munkaerővel kéne elvégeztetni, és a gépesíté st csak ott kellene engedni, ahol az jellegnél fogva feltétlenül szükséges. Mert bár lehet, hogy egy picivel így talán drágább lesz, legalábbis a közbeszerzési eljárás eredményeként magasabb összegű szerződést kell megkötni, de sokkal több lesz az előnye. Hiszen az az ember nem szorul segélyre, nem szorul közmunkára, amibe most nem kívánok belemenni, de véleményem szerint rendkívül alacsony a közmunkarendszer hatékonysága Magyarországon, hanem valódi munkahelyhez jut és megtalálja a helyét a munkaerőpiacon. Ennek sokkal több társadalmi és szociális haszna van, mintha erőn felül próbálnak esetleg gépesíteni. Érdekes felvetés, bár megfontolásra érdemes, hogy az ajánlatok bírálatára az ajánlatok értékelése után kerülhet sor. Vagyis az ajánlatkérő számára biztos ított az a jogosultság, hogy előre kikötheti, de ezt nyilván előre fel kell tüntetni az ajánlati felhívásban, hogy csak a legkedvezőbb és/vagy a legkedvezőbb utáni egy vagy több ajánlatot bírálja el érdemben. Ez valóban megint az
