Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4635 A korrupciós kockázathoz ké pest a térítésmentes dokumentáció lényegében már 20102011 óta előírása a törvénynek. Én a magam részéről ezzel - mint korábban gyakorló közbeszerzési referens - nagyon nem értek egyet. Hiszen jellemzően az önkormányzati ajánlatkérők, amelyek amúgy is szak emberhiánnyal küszködnek, és erre majd vissza fogok térni a vitában, komoly költségeket kell hogy kifizessenek egyegy eljárás előkészítésénél, különösen a közbeszerzési eljárások előkészítésénél. Örvendetes lenne, ha az igazolt szakértői és mondjuk, a dok umentáció előállításával összefüggő költségeket érvényesíteni tudnák, és ilyen értelemben egy nem túlzott mértékű, az ajánlattevők számára megfizethető mértékű dokumentációs ellenértéket visszaállítanánk ebbe a törvénybe. Úgy gondolom, ez nem sértené egyré szt az uniós irányelveket, nem sértene ajánlattevői érdekeket sem, de az ajánlatkérőknek komoly segítséget jelentene, pláne a kistelepülési vagy kisvárosi települési önkormányzatoknak. Ezzel a három ajánlattevős eljárással, visszatérve még egy gondolat ere jéig erre, az is a probléma, hogy gyakorlatilag itt az emberi tényező negatív irányba mozdul el, akkor itt arról szól a történet, hogy van két segítő ajánlat. Esetleg, ha jobban a mélyére néznénk, akkor közel azonos tulajdonosi szerkezettel, mint a majdani nyertes ajánlattevőé, csak éppen itt van két segítő ajánlat, hogy meglegyen a létszám, aztán egy előre elvárt eredmény, hogy így fogalmazzak, az eljárás keretében már jó előre borítékolható, hogy ki fogja megnyerni a közbeszerzési eljárást. Éppen ezért a kötelezően az eljárásba meghívandó létszámot legalább ötre lenne ildomos növelni. A korábbi években is kezdeményeztük ezt, de önmagában ez is gyenge védelmi vonal, viszont legalább már a mostanihoz képest valami. Elhiszem, L. Simon államtitkár úr, hogy eze ket a dolgokat kellemetlen hallgatni, vagy kellemetlen ezekkel szembesülni, de valamit kell kezdeni ezzel a helyzettel (L. Simon László széttárja a karját.), különben a legnemesebb célokat fogják önök keresztülhúzni. Csak arra próbálom felhívni szíves figy elmüket, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy a szavak és a tettek megint, bármennyire is nemesek a szándékok, nem is vitatom, hogy Vejkey úr ezt szívből és őszintén mondja, de a szavak és a tettek között megint fényévnyi a távolság. Lehet azzal aztán pé ldálózni, hogy rövidebbek a határidők, ami egyébként önmagában, sem rövidebb, sem hosszabb határidővel, nem gátja a korrupciónak, hogy 40ről 35re, esetenként 30 vagy kivételes sürgősség esetén 15 napra csökken az ajánlattételi határidő. De azt is jelezné m, hogy ezt egy ponton túl nem lenne ildomos tovább csökkenteni, mert az ajánlattétel színvonalának rovására fog menni. Homályosnak tartjuk az öntisztázás fogalmát. Ez talán inkább a hatóságra, netán a bíróságra kellene bízni. Ez egy meglehetősen érdekes é s megint egy gumifogalmat beépítő szabályozási lehetőség. Ami a referenciákat illeti, itt akár még a 75 százalékos referenciára azt tudnám mondani, hogy valamelyest, valamilyen mértékben segíti a magyar vállalkozásokat, de egyébként azért a 2003. évi CXXIX . törvénynek ennél talán ügyesebb, praktikusabb előírásai voltak. Tehát nem minden rossz, ami régi, erre szeretném felhívni a figyelmüket. Azért a műszaki szakmai, pénzügyigazdasági feltételeknél ennél sokkal pontosabb szabályok voltak meghatározva. Ráadá sul az, hogy ilyen módon lazítjuk akár a műszaki, akár a pénzügyi alkalmasság feltételeit, az még a 75 százalékos referenciánál, ha magyar vállalkozót segít, azt mondom, hogy jelenthet némi segítséget. Lehet azt mondani, hogy aki még 75 millió forintos ber uházást végre tudott hajtani, az talán majd egy 100 milliósat is be tud fejezni, de ez egy sor egyéb pályázati ügyintézéssel, a pályázati adminisztráció jelenlegi borzasztó lassúságával kapcsolatos kérdéseket is felvet. Sokszor az a legnagyobb probléma, ho gy a számlák kifizetése olykor féléves vagy éves késedelmet is szenved. Érdekes szabályozás az is, hogy csak az ajánlat benyújtásakor ismert vállalkozókat, alvállalkozókat kell megnevezni - érdekes, de nem feltétlenül rossz. Én valóban objektíven állok ehh ez a kérdéshez, tisztelt kormánypárti képviselők. Korábban, az ősidőkben a 10 százalék fölötti és a 10 százalék alatti alvállalkozók fogalmát különbontották. A 10 alattiakra kevésbé szigorú, a 10 felettiekre olykor éppen szigorú szabályok vonatkoztak, mint magukra az ajánlattevőkre. Ilyen
