Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - VANTARA GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4623 közbeszerzések jelentős hányada európai uniós forrá sok felhasználásával valósul meg, a közbeszerzések eredményes és szabályos lebonyolítása egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele. Az új törvény magában foglalja a koncessziós eljárások szabályait is. Újdonság az elektronikus közbes zerzés fokozatos bevezetése, amelynek részletszabályait a kormány rendeletben fogja megalkotni. A törvényjavaslat a jelenleginél részletesebb és egyértelműbb szabályokkal biztosítja, hogy a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok való ban kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenységében sérelmet okozhat. Az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell ajánlatot tenniük olyan feltételek vállalásával, amelyekkel valóban eleget tudnak tenni szerződéses kötelezettségeiknek. A jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabaduljanak. A törvényjavaslat rögzíti a kizáró okok körét, így különösen az offshoreszervezetek kizárására vonatkozó követelményt (A beszélgető dr. Schiffer András felé fordulva:) , amit figyelmébe ajánlok Schiffer tánc- és illemtanár úrnak is. Új kizárási ok lesz, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztan i, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanak számára. A törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszer zések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. Az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelménye knek megfelelő tervek birtokában indítható meg. A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak. Így például nagyobb eséllyel nyerhet egy olyan épület egy pályázaton, ami lehet, hogy jóval drágább, de az épületet - é s itt egy új fogalmat vezet be a törvény - az életciklus alatti költség alapján olcsóbb lesz a későbbiekben üzemeltetni. Sajnos, a jelenlegi gyakorlatban erre kevés volt az esély, hiszen a közbeszerzések 90 százalékában az ár alapján dőlt el a verseny. Bev ezetésre kerül a már említett műszaki egyenértékűség fogalma, ami azt jelenti, hogy a kért műszaki mennyiség 75 százalékában határozza meg a referenciát, így ha a felhívásban egy 10 ezer négyzetméteres kórház építése szerepel, akkor elég, ha az ajánlattevő knek van egy 7500 négyzetméteres épületből referenciája, és az sem baj, ha az nem kórház, hanem például egy lakópark. A túlárazás megakadályozása érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyn ek meghaladó árát vagy a költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fogja nyilvánítani. Továbbá csökkenni fognak az ajánlattételi határidők. Például nyílt eljárásnál 40 napról 35 napra, az elektronikus benyújtás esetén 35 napról 30 napra, kivételes sürgősség esetén lehetőség szerint lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel. A fentiekre tekintettel tehát az új közbeszerzési törvény a következő célokat valósítja meg: a közbeszerzések átláthatóságának g arantálása, az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, a társadalmilaggazdaságilag legoptimálisabb beszerzési eredmény elérése, a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének és a szélesebb körű ver senynek az előmozdítása. Mivel az új közbeszerzési törvény idén november 1jétől lép hatályba, ezért a törvény alkalmazhatósága megköveteli az idei költségvetési törvény közbeszerzési értékhatárokat tartalmazó rendelkezéseinek módosítását. A kormány pontos an emiatt egy időben, május 19én nyújtotta be a két törvényt, és ennek köszönhető az is, hogy a mai napon együtt tárgyalhatjuk e két törvényjavaslatot.
