Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4624 A fenti észrevételekre tekintettel tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvé nyjavaslatot, egyúttal megköszönöm a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, Vantara képviselő úr. Most megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónok ának. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt szólnék a közbeszerzésekről szóló törvényről, érdemes a hazai közpénzek felhasználását, a közbeszerzések helyzetét röv iden áttekinteni. A hazai fejlesztéspolitika legfontosabb célja az volt, hogy a 2013ig megítélt európai uniós támogatásokat Magyarország lehetőség szerint teljes mértékben le tudja hívni. Azonban az így megvalósított beruházások ésszerűségéről és valódi g azdasági hatásairól már kevesebb szó esik, csak a kifizetett pénz volt a fontos. Az előző kormányzati ciklusban az intézményrendszert jelentősen átalakították, emiatt a kifizetések többször is leálltak, ezért egyre szorosabb ütemterveket kellett meghatároz ni. 2014ben 1863 milliárd forintot fizettek ki, a tervek szerint 2015ben a magyar GDP 6,5 százalékát, 2236 milliárd forintot kellene lehívni ahhoz, hogy elkerülhessük a forrásvesztést. (14.10) Ekkora mennyiségű pénz leggyorsabb elköltéséhez a kormány kis ebb pályázatok helyett a túlárazott óriásprojektekben gondolkodott. Az Európai Bizottság által kiadott, a magyar gazdaságról készült elemezésben az áll, hogy a bizonytalan szabályozási környezet jelenti az egyik legnagyobb kihívást az üzleti környezet javí tásában. Az Európai Bizottság szerint a jogszabályalkotást továbbra is az átláthatatlanság és az érintettekkel történő rendszeres konzultáció feltűnő hiánya jellemzi. Az Európai Bizottság szerint a korrupció befolyásolja a kormányzati döntéseket, és a közb eszerzések továbbra is aggodalmakra adnak okot. Két hónappal ezelőtt az Európai Bizottság kimondta, hogy nem volt megfelelő a kiválasztási gyakorlat, amivel 2007 és 2014 között a győztes fejlesztéspolitikai európai uniós pályázatokat kiválasztotta a Nemzet i Fejlesztési Ügynökség. Ezért aztán felfüggesztik a gazdaságfejlesztési operatív programot, ami több ezer pályázatot érint. A három érintett alprogram az innovációs pályázatok, a gazdaságfejlesztés, illetve az üzleti infrastruktúra fejlesztése. Közel 700 milliárd forint elköltése után kell majd büntetést fizetni, a várakozás szerint mintegy 10 százalékot. Brüsszel más programoknál is talált súlyos hibákat, amelyek arról szólnak, hogy konkrét cégekre írtak ki rendszeresen pályázatokat. A Bizottság régóta kr itizálja a magyar közbeszerzési rendszert, többek között azt, hogy nagyon sokszor indokolatlanul szűkre szabják az indulni képes pályázók körét. Egy decemberi bizottsági jelentés így ír a magyar közbeszerzési gyakorlatról: „A nagy állami beruházásoknál ind okolatlanul korlátozzák azok körét, akik képesek lehetnek elindulni a pályázatokon, nincs igazi verseny a munkákért, a hozzáférés az EUs pénzekhez csak néhány cégnél koncentrálódik. Emiatt a beruházások sokkal drágábban készülnek el, mint a többi országba n a hasonló nagyságrendű építkezéseknél. Ez a módszer tipikusan arról szól, hogy a kiírók kifejezetten cégre szabottan fogalmazzák meg a feltételeket.” A novemberben átnézett 55 pályázatból 16 megbukott. Az esetek felében pénzbüntetést, EUs nyelven korrek ciót írtak elő, összesen több mint 13 millió euró, vagyis közel 4 milliárd forint értékben. A 16 elbukott pályázatból 8 esetében a magyar kormány még nem fizetett a győzteseknek, csak kiválasztotta őket, de ha fizetnének, akkor ezek után is büntetést kelle ne fizetni. A kifogások között szerepelt - csak hogy néhányat említsünk - egy negyvennégyszer annyiba kerülő szoftverfrissítés; a Közgépre kiírt pályázati felhívások; a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház felújítási pályázata; a Közigazgatási és Igazságügyi H ivatalnak kiírt 4,1 milliárdos irodabútorbeszerzési tender, ami után az Európai Bizottság 1,6 milliárd forintos büntetést írt elő; a
