Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
4615 Köszönöm szépen. Riadalmat nem szeretnék kelteni azzal, hogy a kétszer 30 perc lehetőségét - amit nagyvonalúan biztosít a házszabály, illetve az Országgyűlés elnöke - igénybe veszem, szeretném azonban összefoglalni az önök szám ára azt, hogy a közbeszerzési törvényjavaslatnak, amely a kormány előterjesztésében kerül az Országgyűlés elé T/4849. számon, mi az oka, mi a célja, mi az értelme, és néhány rendelkezésre szeretném az önök figyelmét ráirányítani, ami érdemi változást fog j elenteni a következő időszakban a közbeszerzési rendszerben. Először is szeretném azt jelezni az önök számára, hogy több oka is van, ami miatt ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. Tíz éve már annak, hogy a 2004es európai uniós csatlakozásunk után, a szuv erenitásunk egy részének feladása után az európai közbeszerzési irányelvek Magyarországon jogszabályokba való átültetésre kerültek. 2014ben az Európai Unió új közbeszerzési irányelvet fogadott el, és a tagországoknak, amelyek a közpénzek elköltésével kapc solatos szabályok tekintetében 2004ben a szuverenitásuk egy részéről lemondtak, kötelességük van arra nézvést, hogy 2016 tavaszáig az Európai Unió új közbeszerzési irányelvét átültessék a magyar gyakorlatba, illetve a tagországi gyakorlatba. Tehát az előt erjesztésünk egyik oka az, hogy új közbeszerzési rendszere van az Európai Uniónak az elmúlt tíz év tanulságainak levonását követően. Ez azt is jelenti, hogy az Országgyűlésnek a törvényalkotás kapcsán korlátozott a jogköre, ami azt jelenti, hogy a törvény, amit el fogunk fogadni, nem lehet ellentétes az Európai Bizottság új irányelvével, sőt Magyarországnak a társulási megállapodás és az európai uniós tagság okán kötelezettsége van egyeztetésre is. Eddig mintegy három alkalommal került sor az előterjesztett törvényjavaslat európai bizottsági egyeztetésére, több főigazgatóságot is bevonva az érdemi munkába. Tehát arról tudom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy nemcsak előterjesztettük véleményünk szerint az új európai uniós irányelvnek megfelelő törvényjavasl atot, hanem a szükséges európai bizottsági egyeztetéseket is megkezdtük. Rendelkezésünkre áll a regionális főigazgatóság és a versenyjogi főigazgatóság írásbeli nyilatkozata ezeknek az egyeztetéseknek a megkezdéséről, folyamatban létéről, illetve arról, ho gy kifejezetten támogatja az Európai Bizottság az irányelv átültetését és az irányelvben megfogalmazott értékek magyarországi meghonosítását, részben az elmúlt hét év európai uniós forrásainak a nagyságrendje, a közpénzek felhasználása okán, részben pedig azért, mert nyilvánvaló, hogy Európában a gazdasági válságot követően, 2007 és 2008 után jelentős mértékben értékelődött föl a közpénz elköltése, elsősorban a gazdaság modernizációja és dinamizálása érdekében. Az európai versenyképességben ma a közpénzkölt ésnek rendkívül fontos szerepe van, ezért kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió arra, hogy a közpénzek átlátható módon, minél szélesebb nyilvánosság által övezve és követve, minél nagyobb áttekinthetőséget, betekinthetőséget biztosítva kerüljenek elkölt ésre. (13.30) Tehát részben azt mondhatjuk, hogy körülbelül az Európai Unió GDPjének mintegy 20 százaléka kerül ki olyan forrásokból, amely közbeszerzések által kerülnek felhasználásra. Tehát korántsem mindegy az, hogy vajon milyen formában használjuk fel a pénzeket, hiszen a nagyságrend európai szinten óriási. Az európai GDP 20 százaléka olyan forrás, ami európai közbeszerzés eredményeként kerül felhasználásra. Másrészről pedig azt is mondhatjuk, hogy Magyarország szempontjából ennek kiemelt jelentősége v an, hiszen az elmúlt hét esztendőben biztosított európai uniós fejlesztési források, valamint a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló, a hazai önerővel együtt mintegy 12 ezer milliárd forint jelenti az elsődleges fejlesztési, csatlakozási színvonalbéli fe jlesztési lehetőségét az országnak. Tehát ha világosan értékeljük Magyarország költségvetési helyzetét, akkor ma az elmúlt húsz év minden strukturális reformjával együtt ott tartunk, hogy a magyar gazdaság és a magyar költségvetés számá ra a legfontosabb fejlesztési forrás az Európai Unióból érkező fölzárkóztatási célt szolgáló fejlesztési forrás. Ez volt az elmúlt hét esztendőben, és ez a realitás a következő hét esztendőben is.
