Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4607 honfitársunkat érintette ez a kérdés, és a hozzátartozók révén még ma is nagyon sok embert, szinte minden embert érint. Sajnálatos módon, amikor 1994ben elfogadta a már szintén említett törvény t az Országgyűlés, véleményünk szerint nem megfelelően rendezte a kártérítést. Az egy összegű kifizetés, ami részükre megadatott, valójában nem jelképezte azt, hogy ők mennyi juttatástól estek el. A mostani javaslat valamelyest gyógyír számukra, igaz, hogy nagyon későn kerül a Ház elé. Konkrétan néhány mondatot magáról a javaslatról is mondanék. Az első három paragrafus rendezi a hadigondozásra jogosultak körét. Ez bővül, a törvény hatálya alá kerülnek a volt hadiárvaként, a volt hadigyámoltként vagy volt h adigondozott családtagként gondozásba vett emberek is. A hadiözvegyek fogalmának a kiegészítéséről is szó van a javaslatban. Erre azért van szükség, hogy olyan özvegyek is kaphassanak ellátást, akik jelenleg nem Magyarországon élnek, de olyan személyek özv egyei, akik Magyarországról vonultak be, amikor az adott terület még hazánkhoz tartozott. Ez is egy nagyon fontos pontja a javaslatnak, és természetesen a Jobbik is támogatja ezt. A 3. §ban azok a volt hadiárva, hadigyámolt, hadigondozott családtagok vann ak, akik korábban ellátásra jogosultak voltak, de az ellátás a jogszabályváltozások miatt részükre megszűnt, s ha nem is nyújtottak be kérelmet, e kategóriák szerint mégis részesülhetnek járadékban. Egy nagyon fontos dolgot említett miniszter úr a felszóla lásában, és nagyon örülök neki, hogy a világháborús emlékműveket és a hadisírokat is felhozta, amelyek sok helyen valóban nem olyan állapotban vannak, ahogy az megilletné őket. Én a határon túli hadisírokról is szólnék. Erről kevés szó esik. Az elcsatolt t erületeken lévő, határon túli hadisírok esetében talán még rosszabb a helyzet, s nemcsak az elhanyagoltságuk miatt, hanem azért is, mert egyes nemzetek a történelemhamisítás útjára léptek. Gondolok itt az Erdélyben lévő hadisírokra, ahol a magyar hadisírok ra román feliratok is kerültek, és úgy mutatják be ezeket a sírokat, mint ha ott nem is magyar katonák lennének. Ezekre is meg kellene találni a megoldást. Összefoglalva: jó javaslatnak tartjuk, és a Jobbik természetesen támogatni fogja ezt a szavazatával is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Ikotity István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika egyetért a kormánnyal abban, hogy a második világháborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák özvegyei és árvái felé ki kell fejezni a társadalom együttérzését, és hogy mindenfél e hátrányos megkülönböztetés nélkül minden érintettnek anyagi támogatást is kell nyújtani. A jelen törvénymódosítási javaslat az indoklása szerint azzal a szándékkal íródott, hogy az illő anyagi támogatás mindazokat is megillesse, akiknek a férje vagy édes apja 1938. november 2. és 1945. május 9. között volt a Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség kötelékében. Kimondja még azt is a javaslat, hogy ez a juttatás attól függetlenül is jár, hogy az érintett milyen állományviszonyban volt, illetve hogy milyen vol t a rendfokozata. Úgyszintén függetlennek kell lenni az ellátásra jogosultságnak attól a ténytől, hogy az 1947. február 10én Párizsban a Magyarország képviselői által aláírt békeszerződés következtében az érintett mely ország állampolgárává vált. Az LMP e gyetért azzal is, hogy a javaslat célja az, hogy egyenrangúként kezelje mindazokat, akik magyar állampolgárként kötelességüket teljesítve áldozták életüket a hazáért.
