Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Miért csak a Quaestor-károsultakat segíti meg az állam?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
4444 ügyében? Hogyan kívánja a kormány a pénzügyi szabályozás rendszerszintű problémáit megoldani, hog y holnap ne legyen újabb brókerbotrány? Végül: mikor kívánja az MNB törvénytelen működését végre megszüntetni és felállítani a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát? (Ikotity István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szó t Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először térjünk rá a Baumag esetére, hiszen nem egy mostani történetről van szó. 2003 októbere óta nem működik ez a szövetkezet, és ennek az ügynek a befejezése, a jogi eljárása, a büntetőeljárása azóta is tart. Az adott ügyben már jogerős büntetőjogi bírósági határozatok, végzések születtek. Viszont való igaz, hogy a szövetkezet felszámolá sa mind a mai napig tart. Elég szövevényes és bonyolult ügyről van szó. Azért, úgy gondolom, annak nincs realitása, hogy egy több mint tíz évvel ezelőtti történetet a jelenlegi kormányon kérjünk számon. Úgy gondolom, hogy az akkori politikai irányításnak, a hatalomnak, a szocialista kormánynak volt ideje, hogy megfelelő választ adjon erre a kérdésre, a Baumag Szövetkezetben károsultak kérésére. Meg is történt a megfelelő válasz: egy évvel később lényegében megszüntették a pénzügyi felügyeleti ellenőrzést. Ú gy gondolom, hogy az akkori kormánynak, az akkori politikai hatalomnak van ebben a kérdésben jelentős felelőssége. Valóban másként lett kezelve az ebben az évben kirobbant brókerbotrány. Ennek egy jelentős részét maguk a törvények egyébként szabályozták, h iszen az OBAról, a Bevaról szóló hatályos törvény a nehézségeket nagyrészt megoldotta. Más volt a helyzet a Quaestorügyben, hiszen itt egy olyan különleges esetről volt szó, amikor a törvény szó szerinti szövegét értelmezve nem tért volna ki rá, nem jut ott volna több mint 30 ezer embernek semmilyen kártalanítás. Úgy gondolta az Országgyűlés többsége, hogy ezt nem engedhetjük meg. Ezért született meg ez a törvényjavaslat, amely a Quaestorkárosultak kárrendezési alapjáról szól. Az azonban, amit az interpe lláció címében mondott, hogy miért csak a Quaestorkárosultakat segíti meg az állam, önmagában nem igaz, hiszen a kérdés azt sugallja, hogy az állam pénzügyi segítséget nyújt ezeknek a károsultaknak, pedig nem erről van szó. Létrehozott egy szabályozást, a mely valóban egyébként egyedi szabályozás, mert a károsultak nem önmaguk egyenként fogják a károkat érvényesíteni, hanem ez az alap rendezi számukra, hasonlóan a másik két törvényhez, az OBA- és a Bevatörvényhez. Ez a kárrendezési alap önállóan fog fellép ni annak érdekében, hogy a károk ebben az alapban megtérüljenek. De azt nem lehet mondani, hogy az állam külön a Quaestorkárosultaknak pénzt fog biztosítani. Valóban egy lehetőséget, egy törvényalkotási lehetőséget teremtett számukra. Ami pedig a jövőbeni szabályozást illeti, itt van a parlament előtt a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének elmozdítása érdekében benyújtott törvényjavaslat, amelyről éppen holnap fog szavazni az Országgyűlés. Ez nagyrészt rendezni fogja, hogy a jövőben még szigorúbb elle nőrzések legyenek, és valóban ne fordulhasson elő többet ilyen Magyarországon. Arra kérem az önök frakcióját, ha önök is egyetértenek ezzel, akkor a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítási javaslatot, amely kilenc pontból áll és kétharmados törvény, az önök frakciója is támogassa, hogy hatályba tudjon lépni. Ami pedig az MNB felügyelőbizottságának létrehozását illeti, azt gondolom, ez a jövőben az Országgyűlés feladatkörébe tartozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönö m, államtitkár úr. Megkérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ.
