Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4288 Köszönöm, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megké rdezem a frakciókat, kíváne még valaki szólni a rendelkezésre álló időkereten belül. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. (Dr. Józsa István: Elfogyott az időm. Az azért így korrekt, hogy nem lehet visszaszólni.) Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Gábor államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót, államtitkár úr. ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Mielőtt té telesen is reagálnék néhány olyan hozzászólásra, amelyeket a felszólalásokban hallottunk, engedjék meg, hogy emlékeztessek arra, hogy az önök előtt fekvő törvénytervezetben foglalt javaslatok idén is szorosan illeszkednek az elmúlt években megfogalmazott g azdaságpolitikai és adópolitikai célkitűzésekhez. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek alatt kialakított növekedésbarát adórendszer fenntartása érdekében továbbra is az adórendszer súlypontjának a fogyasztási, forgalmi típusú adókat, valamint a környezet- é s egészségvédelmi célú adókat tekintjük, miközben a jövedelmeket terhelő adók a költségvetési egyensúly megtartása mellett a lehetőségekhez mérten fokozatosan csökkennek. Az adórendszer alapjai jövőre is változatlanok, ugyanis bizonyított: ez az adórendsze r pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést egyszerre képes biztosítani. Nem értek egyet Burány Sándor képviselő úrral, ugyanis a magyar gazdaság várakozáson felüli teljesítménye egyértelműen azt igazolta vissza, ugyanúgy, ahogy a gazdaság kifehérítése terén elért eredményeink is, hogy jó úton járunk. Az adórendszer alappillére továbbra is, ahogy államtitkár asszony elmondta, a munka és a családok megbecsülése marad. A személyi jövedelemadó egy számjegyűvé tétele továbbra is célunk , ezt a munkát nem adtuk fel, fokozatosan haladunk ebbe az irányba, mert nem akarunk megtorpanni vagy visszafordulni. (15.00) Úgy gondolom, a második ciklus végére megvalósítható a sok száz milliárd forintot jelentő adókiengedési lépéssorozat. Jövőre egyet lépünk a kitűzött célunk felé, az szja kulcsát 15 százalékra csökkentjük, és így a jövő évtől évi 120 milliárd forinttal hagyunk többet 4 millió munkavállalónál. Az ebből fakadó nettó keresetnövekedésre minden legálisan dolgozó, bejelentett munkavállaló b izton számíthat, ezért nem is értem, hogy miért arról beszélünk, hogy kinek hogyan csökken a keresete, arról kellene beszélnünk, hogy mindenkinek nő jövőre a keresete. Az MSZP javaslataival kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy a szocialista kormányzá s által fenntartott progresszív adórendszer durván büntette a többletteljesítményt, és olyan irreális adójóváírási rendszert működtetett, amely jövedelemeltitkolásra ösztönzött. A tőkejövedelmeket ugyanakkor meg lineárisan adóztatták. Nem értem, hogy miért pont a munkajövedelmeket akarják a progresszióval büntetni, miközben a tőkejövedelmeket lineárisan adóztatták. Ha megnézzük, a mi adórendszerünkben sávos rendszer működik több adónem esetében is. Ilyen a bankadó, ilyen a társasági adó egyébként, és ilyen lett volna a reklámadó is eredeti szándékaink szerint, csak mindenféle külső korlátokba ütköztünk… (Dr. Józsa István: Csak nem? - Gúr Nándor: Internetadó?) Képviselő úr, megköszönöm, ha elmondja helyettem a zárszót, de ha mégsem, akkor folytatnám. Az adójó váírás kivezetésével kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmüket, hogy a kormány a nettó jövedelem csökkentésének megelőzésére lépéseket is tett, ugyanis a szükséges, elvárt béremelést a munkáltatók úgy hajtották végre, hogy ahhoz a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehettek igénybe. Ez volt a köztudatban úgy ismert, mint a bérkompenzáció intézménye, így tehát az egykulcsos szjara való áttérés nem járt azzal a következménnyel, mint amit Burány Sándor képviselő úr említett. Az elmúlt időszakban, sze mben a szocialista kormányzás adópolitikájával, folyamatosan figyelemmel voltunk a gyermeknevelés, a gyermekvállalás megbecsülésére is, a családok
