Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4283 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek, a kétperces felszólalások végére értünk. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbikk épviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék az adópolitika kapcsán a legfontosabb területre kitérni, és nagyon örülök, hogy államtitkár asszony a körünkben van, hiszen bízom abban, hogy érdemi eszmecserét tudunk f olytatni a magyar gyermekvállalási kedv fellendítése kapcsán és annak érdekében, hogy az adópolitikát ennek rendeljük alá. Nem akarom elvitatni azokat az intézkedéseket, amelyek segítik a magyar családok életét. Tehát egyes korábbi felszólalókhoz képest én nem vagyok ellendrukker, sőt én nagyon hevesen akkora igennel szavazok az adócsökkentésekre, hogy kiszakad a gomb a helyéről. De rendszerszinten szeretnék változtatni, sokkal hatékonyabb lépéseket szeretnék a frakciómmal együtt kieszközölni annak érdekébe n, hogy a magyar családok helyzete valóban könnyebbé váljon, és senki, még egyszer mondom: egy magyar família se kerülhessen olyan helyzetbe, hogy gazdasági kényszerek okán más országban kelljen megtalálni a boldogulását. Induljunk ki a statisztikából! A n épmozgalmi statisztika, azt mondom, néminemű elmozdulást takar, és én minden egyes megszületett magyar gyermeknek nagyonnagyon örülök. Tökéletesen láthatjuk, hogy az a mostani első negyedéves népmozgalmi adat, ami a korábbi időszakkal hasonlítja össze az adatsorokat, az év első három hónapjában több mint 22 ezer világra jött gyermeket takar, nagyon helyesen, ez 3,3 százalékkal több, mint a korábbi hasonló időszakban. Nem mondom, hogy hibahatáron belüli elmozdulás, mert értékelek mindenfajta elmozdulást, az t mondom, hogy a rendszerszintű javulás még nincs meg. Két problémám van ezzel az adatsorral. Az egyik, hogy érdemes lenne egy eszmecserét folytatnunk arról, hogy mi a helyzet a külföldön tartózkodó magyarok megszületett gyermekeivel. Hova és melyik statis ztikába tartoznak bele? Hiszen itt most már egy több százezres társadalmi csoportról beszélünk. Nagyon remélem, hogy közülük a lehető legtöbben majd itt kívánják megtalálni a helyüket, Magyarországon. De ahogy a kivándorlási statisztikák sem pontosak, hisz en becsléseken alapulnak, nagyon sokan be sem jelentik, hogy elhagyják az országot, és úgy vállalnak gyermeket, hogy az megjelenik az itteni rendszerben, statisztikában. De aztán adott esetben az a gyermek életvitelszerűen nem Magyarországon nő föl, nem it t íratják be iskolába, nem itt szívja magába azokat a kulturális gyökereket, amelyek által majd kiváló módon építheti ezt az országot. Éppen ezért azt mondom, hogy ezt a statisztikát és ezt a képet árnyalni kell ezzel. És van ám egy nagyonnagyon katasztro fális vonulat, a másik oldal, a halálozások számának nagyon sajnálatos növekménye, ami 2014 első negyedévéhez képest nagyon nagy mértékben, 15 százalékkal emelkedett. Tehát a 3,5 százalékos javuláshoz képest ezen az oldalon 15 százalékos romlás tapasztalha tó, amihez hozzájárul egyébként a tavalyi bázisév viszonylag kedvező adatsora egyrészt, másrészt ugye, az influenzajárvány következményeiről szoktak a szakértők nagyon sokat értekezni. Tehát megvannak ennek az okai. De látjuk, hogy rendszerszintű elmozdulá st, akár egy 100 ezer vagy 120 ezer születésszám irányába történő elmozdulást nem láthatunk. Márpedig egyes szakértői becslések 120 ezerre teszik azt a határt, ahol már a reprodukcióról egyáltalán érdemben lehetne beszélni, de vannak pesszimistábbak, akik 150 ezerre. Azt láthatjuk, hogy 55 éve még volt olyan esztendő, ha jól emlékszem a statisztikára, hogy több mint félmillió fogantatás következett be egy esztendőben. Aztán nagyon sok sajnálatos abortusz is bekövetkezett, és az élve születések száma nyilván valóan a félmilliós nagyságrendet nem is érhette el, de a mainál nagyságrendekkel magasabb volt ez. Nyilván közös célunk ezt elérni, közelíteni felé. Nézzük tehát az eszközrendszert, hogyan lehetne közelíteni ehhez a célhoz. Mivel a gyermekvállalás egy töb b évtizedes terv, kiszámíthatóságot követel meg. Nagyon örülök, hogy ezt azért már a közéletben, széles körben többen felismerték, és abban is szeretnék bízni, hogy az adórendszer, a költségvetés tervezése végre elindul egy olyan irányba, hogy ciklusokon á tívelő
