Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
4280 versenyképtelen, és bizony a Jobbik volt az egyetlen, amely életképes gazdasági alte rnatívát fogalmazott meg a jelenlegi személyi jövedelemadóztatással szemben akkor, amikor a termelést támogató adórendszert vázolta fel. Mi ugyanis azt mondjuk, hogy nem a jelenlegi rendszerben kell gondolkodni, ahol a legjobban kereső 10 százaléknyi munka vállaló részére juttatott a Fideszkormány több mint 500 milliárd forintot, hanem egy olyan adórendszerben, amely az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba összpontosítja az adókedvezményeket azért, mert meg kell erősíteni a magyar gazdaság jelenleg sajn os nagyon is gyenge alapjait. Fontos látni azt, hogy amikor a cégek társasági adóját érintő változásokat fogad el a kormány növekedési adóhitel formájában, akkor mindenki számára megnyitja ezt a lehetőséget, nem korlátozza le például a legrosszabb helyzetb en lévő, legkevésbé tőkeerős mikrovállalkozásokra ezt a kört. Alapvetően ezt egy oligarchahitelnek lehet tekinteni, hiszen ahogy már a gazdasági sajtó is megírta, a miniszterelnök úr közvetlen környezetéhez, rokonságához tartozó személyek részesednek ebből kimagasló értékben, nem pedig a rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő magyar kis- és középvállalkozásokhoz jutnak ezek az adókedvezmények. Fontos látni azt is, hogy amikor a kormány még 2010ben beharangozta, hogy bizonyos különadókat, válságadókat fo g bevezetni, akkor mi is történt ezekkel az adókkal. Egyet lehet azzal érteni, hogy bevonják a multilaterális szektor különböző gazdasági szereplőit a magyar közteherviselésbe a korábbiaknál lényegesen magasabb mértékben. Azonban Magyarországon sajnos nem ez történt. Nálunk az történt, hogy a kormány úgy veti ki a bankadót, úgy szabja ki a tranzakciós illetéket, hogy ezt százszázalékos mértékben engedi áthárítani a lakosságra, engedi a cégeknek azt - nem gyakorol rájuk felügyeleti nyomást, nem próbálja megs züntetni ezt az áthárítást , hogy a lakossággal fizettessék meg az adók költségét. Mi is történik ebben az esetben? Az Orbánkormány azzal kampányol, hogy ő a csúnya, gonosz multikat, a bankokat adóztatja meg, azokat a bankokat, amelyekkel szemben a lakos ság ellenérzései ezekben az időkben, amikor devizahiteles családok százezrei nyomorognak, természetesen magas. Azonban mégsem ez történik, hiszen a bankok számára engedi a bankadó, a tranzakciós illeték áthárítását. Beszédes példa volt, hogy amikor a tranz akciós illetékről szóló törvény kijött, felhívtam a figyelmet arra, hogy ebben a törvényben semmi garancia nincs arra, hogy ne lehessen áthárítani a lakosságra. Mi is történt? Megjelent a tranzakciós illeték kezdeti mértéke a törvényi szövegben, röviddel k ésőbb a bankok ügyfelei, magánszemélyek és vállalkozások kapnak egy levelet a kereskedelmi bankjuktól, amelyben a bank arról tájékoztatja őket, hogy a tranzakciós költségek pont annyival emelkednek, mint amekkora tranzakciós illetéket kell az adott kereske delmi banknak fizetnie. Hát kérem, egy az egyben áthárították a lakosságra! Sajtótájékoztatót tartottunk erről, elmondtuk, hogy megtörténik az áthárítás, az Orbánkormány viszont semmit nem tett ennek elkerülésére. És amikor megtörténik ez, egy olcsó polit ikai színjáték része volt a bankokra mutogatni és arról beszélni a kormány részéről, hogy a bankok adóztatása történik meg. Láthatóan nem ez történt. Láthatóan engedték a lakosságra áthárítani ezeket az adókat, és sajnos az adórendszer ilyen módon finoman szólva sem működik optimálisan Magyarországon. Még egy nagyon fontos dologról szeretnék szót ejteni, és ez a különböző vállalkozások adóztatásánál az az elképesztő különbség, amit lehet tapasztalni. Ha Magyarországra jön egy külföldi vállalkozás dolgozni, megfizeti nálunk a társasági adót, aztán szabadon kiviheti a nyereségét Magyarországról. Ha ugyanezt egy magyar vállalkozás próbálja meg megtenni, megfizeti a társasági adót, majd pedig körülbelül a társasági adóval megegyező mértékű osztalékadót fizettet meg vele a kormány, így lesz egy magyar vállalkozás adóterhelése sokkal magasabb, kétszer akkora, mint egy külföldi vállalkozásé. Amikor felhívtuk erre az elképesztő helyzetre a kormány figyelmét, felróttuk még annak idején Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, hogy hogyan lehet egy magát nemzetinek mondó kormány idején a magyar vállalkozásokat erősebben adóztatni, mint a
