Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4253 Azt látjuk ugyanakkor, hogy miközben a bankadó csökkentésével kampányolnak, a tranzakciós illeték kapcsán is ment egy nag yon hosszú kampány, amely szerint önök bevonják a közteherviselésbe a bankokat, elszámoltatják őket, a valóság ezzel szemben az, hogy a tranzakciós illeték esetében egészében bevallották az érintett pénzintézetek, hogy ezt az illetéknek elkeresztelt, amúgy adótípust teljes egészében áthárították a lakosságra, a kisvállalkozók esetében pedig, amikor kaptak olyan levelet a kisvállalkozók - hiába ingatja a fejét, így volt, a bankok közleményeikben ismerték el , a kisvállalkozók esetében volt olyan, hogy januá rtól áprilisig visszamenőleg, hivatalos levélben tehertételnövekmény következett be, ahol a banki indoklásban leírták, hogy a tranzakciós illeték kivetése miatt visszamenőleg arra az adott tárgyévre beszednek pluszösszeget magyar vállalkozóktól. Mit tett ezek után a kormány? Ennyit: semmit. Semmiféle hatása nem volt annak, hogy mind a tranzakciós illeték teljes egészét, mind pedig az úgynevezett banki ágazati különadó nagyon nagy többségét áthárították a magyar emberekre, beépítették különböző díjakba, szo lgáltatási fajtákba. Önmagában tehát lehet arról beszélniük, hogy elszámoltatják a bankokat, bevonják őket a közteherviselésbe, csak, még egyszer hangsúlyozom, a valóság próbáját mindez nem állja ki. Az előttünk fekvő csomagban egyébként abszolút található k pozitív elemek, tehát nehogy az a látszat kéljen, hogy itt mi mindent kritizálni fogunk, és mindent zsigerből elvetünk, csak azért, mert a kormány nyújtotta be ezeket, egyáltalán nem erről van szó; különben is egy olyan csomagról beszélünk, amely első lá tásra csak egyetlen tétel esetében növel adót, a többi esetében vagy helyben hagyja a korábbi állapotot, vagy engedményeket foganatosít. Ez az egyetlen tétel az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6930 forintról 7050 forintra történő emelése, ami lénye gében egy inflációkövető beavatkozásnak minősül. Itt érdemes lenne arról beszélni, hogy ha más tekintetben, más viták során önök azzal kampányolnak, hogy lényegében zéró infláció környékén vagyunk, akkor vizsgáljuk meg azt, hogy milyen inflációról beszélne k önök. Általában maginflációról, tehát a traktornak az átlagos árnövekményét összevetik a kenyér és a tej átlagos árnövekményével, kihoznak belőle egy statisztikai átlagot, de egyáltalán nem biztos, hogy a traktort gyakorta nem vásárló magyar polgárok, mo ndjuk, az alsó középosztálybeliek különösebben érintettek az önök által meghatározott maginfláció által. Sokkal inkább érdemes lenne egy alapvető fogyasztói kosarat vizsgáló inflációról beszélni, arról, ami az egyszerű embereket a mindennapi életük során a közértben bevásárolva érinti, és nem feltétlen azt a felső 20 százalékot, amelyet minden esetben kedvezményez ez a kormány. Ha nagyon röviden össze kellene foglalnunk a köztünk lévő különbséget a hozzáállás, világlátás tekintetében, akkor az az, hogy önök az utóbbi öt évben megpróbáltak egy felső 10 százalékot, felső 20 százalékot hatalmas kedvezménytömegben részesíteni, talán abban bízva, hogy létrejön egy új polgárosodott középosztály, amely majd a belső fogyasztás megmozgatásával, a belső piacon történő aktív részvételével felpörgeti az egész gazdaságot, ez a húzószívó erő pedig majd a többi társadalmi csoportnak is juttat valamit, és szívja maga után az egészet. A helyzet az, hogy ez látványos kudarcot vallott. A Jobbik létstratégiája egészen más: mi s okkal inkább a középosztályból folyamatosan leszakadók leszakadásának a megállítására koncentrálnánk, hogy azok a dolgozó, termelő, aktív emberek, akik a hátukon viszik ezt az országot, ne szenvedjék el ezt itt (Megütögeti a kezében lévő iratot.) , ezt a 40féle indokolatlan terhelést, amiből talán 1015 esetében mondhatjuk azt, hogy a magyar gazdaságnak vitathatatlanul szüksége van rá, a többi esetben egyáltalán nem indokolható ez ilyen egyértelműen. Én nagyon örülök annak, hogy a kétgyerekeseknél a gyereke nkénti havi adókedvezmény 10 ezer forintról 12 500 forintra nőhet, ez nagyon jó dolog; adódik a kérdés, hogy miért lépcsőzetesen jön be ez a kedvezmény, miért nem azonnal, hiszen a költségvetésben elegendő forrás, elegendő tartalék lenne arra, hogy a kétgy ermekeseket, de egyébként az egygyermekeseket még inkább kiemelt, lehetséges kedvezményekben részesítve végre változtassanak Magyarország katasztrofális demográfiai helyzetén. Ennek ugyanakkor nem látjuk nyomait.
