Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4211 ahhoz, hogy az ezen a héten megvitatott költségve tési törvénytervezetet megalapozottan tudja a tisztelt Ház elfogadni. A törvényjavaslat annak tükrében kerül a mai napon megvitatásra, hogy a Ház megismerte a költségvetési törvényjavaslatot, megvitatta, annak tartalmát kielemezte, majd ennek ismeretében é s a már benyújtott módosítási javaslatokat is figyelembe véve igazítja hozzá a hatályos törvényeket. Jelzem, hogy ebben a javaslatban új törvény nem került bemutatásra, a hatályos törvényeket módosítja annak érdekében, hogy a leendő költségvetési törvénybe n foglaltakat tudja a magyar társadalom 2016ban teljesíteni, értékelni, a magyar adózók, a magyar gazdasági szereplők és a magyar polgárok, önkormányzatok ennek megfelelően tudjanak eljárni. Ugyanis ez nem egy házépítés, hanem egy olyan logikus és koheren s törvényalkotási folyamat, amely először a lényeget vitatja meg, és utána a kabátra választja ki és varrja meg a gombot. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat azon adata, hogy mindössze 59 szakaszt tartalmaz, annak is köszönhető, hogy 2012től ke zdődően egy következetes, a magyar gazdaság fejlesztését, a magyar gazdaság válságát leküzdő gazdaságpolitikát folytat a kormány. (8.50) Emlékezzünk rá, hogy 2010ben, amikor a FideszKDNPkormány átvette a kormányzást, az államadósság GDParányosan nézve meghaladta a GDP 80 százalékát. Ez köszönhető volt nyolc év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásának, amely vízió abba az irányba mutatott, az volt a célja, gondolom, hogy az 52 százalékos átvett GDParányos adósságot felnövelje 80 s zázalékra, közben felvegyen 14,3 milliárd euró kölcsönt az Európai Központi Banktól és az IMFtől, és eljuttassa az országot egy olyan helyzetbe, hogy hamarabb mondhatott volna csődöt, ha időben nem vált kormányt a magyar társadalom, ha időben nem a FideszKDNPkormány jön létre, és nem teszi meg azokat a szükséges intézkedéseket, amely megmenekítette hazánkat a csődtől. Ez volt egy koherens, előkészített, logikus, átlátható és jövőbe mutató gazdaságpolitika, amit az MSZPSZDSZkormányok gyakoroltak. Tehát 52 százalékos GDParányos adósságról felemelni az államadósságot 80 százalék fölötti GDParányos adósságra. Miért mondtam azt, hogy a magyar kormány 2010et követően következetesen és stabilitásra törekedve igyekszik csökkenteni az államadósságot és elindí tani a gazdasági fejlődést? Ma ott tartunk, hogy márciusi éves viszonylatot nézve a gazdasági növekedés elérte a 3,4 százalékot. Ma ott tartunk, hogy az infláció nem éri el az 1 százalékot; ma ott tartunk, hogy a GDParányos államadósság fokozatosan, folya matosan csökken. Ma ott tartunk, hogy a keresetek reálértéke növekszik; ma ott tartunk, hogy a nyugdíjak értékállóságát megteremtettük. Mindehhez az kellett, hogy a gazdaságpolitika eszközeként szolgáló adópolitikában is következetes munkát végezzünk el, a zaz 2012. január 1jétől változatlan az áfa mértéke, 2012. január 1jétől változatlan a társasági adó mértéke, 2012. január 1jétől a következő év január 1jéig változatlan a személyi jövedelemadó mértéke, amely 2016. január 1jétől kedvezőbb irányba, 1 sz ázalékos csökkenéssel fog változni, amely mintegy 110 milliárd forintot hagy majd az embereknél. Ez a stabilitás, ez a fajta következetes gazdaságpolitika eljuttatta az országot, eljuttatta a magyar nemzetgazdaságot oda, hogy jó értékekkel tud szerepelni a nemzetközi összehasonlításban is, és olyan értékeket tud felmutatni, amire nagyon kevesen képesek Európában, amire olyan országok képesek, amelyeknek a jólétét, amelyeknek a stabilitását mindig példaként szoktuk magunk elé állítani. Az az igazság, hogy ők 2030 éve követik ezeket az értékeket, ez is a jólétük és stabilitásuk fontos kelléke és előfeltétele. Reméljük, stabil magyar kormányzásnál ez az irány fennmarad, és mi is elérjük azt a stabilitást és életszínvonalat, amit a példaként állított országok e lértek. Az előttünk lévő törvényjavaslat pont ezekre az értékekre alapozva döntött úgy, hogy a 2011ben elfogadott képletet, amelyet az államadósság csökkentésével kapcsolatban írt elő az akkori kormányzat, azt megváltoztatta, mert mondjuk azt, hogy makrog azdasági szempontból - többszörös idézőjelben mondva - túl jól állunk. Amikor azt a képletet elfogadtuk, akkor magas volt az infláció, magasabb volt az államadósság és magasabb volt a költségvetési hiány. Ma ezek a számok, valóban úgy van, hogy egészséges gazdasági fejlődés biztosításának követelménye mellett nem tarthatók.
