Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4212 Ezért nagyon helyesen fogadta el a kormány és terjesztette elő ezt a törvénymódosító javaslatot, összhangban az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács iránymutatásával, hogy egy o lyan képletet állítson föl, amely kezelhetővé teszi ezt a problematikát, kezelhetővé teszi azt, hogy alacsony infláció, alacsony államháztartási hiány mellett is csökkenjen és legyen értéke és mértéke az államadósság csökkentésének, és ez ne veszélyeztesse a gazdasági fejlődést, ne veszélyeztesse az állampolgárok megélhetését és az önkormányzatok gazdasági és forrásviszonyait és a forrásoknak az elérhetőségét. Meg kell említenem, hogy ez egy nagyon bölcs döntés. Bölcs döntés, mert kiszámíthatóvá teszi a mag yar gazdaságpolitikát, és jó jelet mutat a befektetők részére, és jó üzenet fogalmaz meg a magyar adósságcsökkenés pályáját tekintve is, amely most már alacsonyabb, mint amikor átvettük GDParányos 80 százalékos adósságnál. De ugyanilyen fontos üzenet az i s, hogy ugyan elmarad a társasági adó tervezett csökkentése, de azért vegyük figyelembe azt, hogy az az irány, amely a személyi jövedelemadó csökkentésével fogalmazódik meg, az viszont erősödik. Említettem volt korábban, hogy 1 százalékkal csökken a személ yi jövedelemadó mértéke. Nem lehet a kettőt egyszerre alkalmazni, jelenleg nem vagyunk mi olyan erősek, de remélhetőleg egy pár éven belül leszünk olyan erősek, hogy a 10 százalék alatti társasági adót is el tudja viselni a magyar költségvetés. A 10 százal ék megtartása azonban nem egy ördögtől való dolog. Ez a társaságiadómérték egyébként is európai összehasonlításban még így, 10 százalékot tekintve is igen alacsonynak tekinthető, és sokkal alacsonyabb az MSZP kormányzása alatt alkalmazott 1718 százalékos társaságiadómértéknél. Ez egy bölcs döntés, jól tükrözi a kormányunk megfontolt és a hosszú távú stratégiákban megfogalmazottakhoz igazodó gyakorlatát. Amit még meg szeretnék említeni hozzászólásomban - és vártam már, hogy elmondják, hogy a költségvetés előkészítésével kapcsolatos adatok, információk titkosítása micsoda dolog , meg kell említenem azt, hogy ez egyébként összhangban van a hatályos adatvédelmi törvénnyel, amely hatályos adatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy az előkészítéssel kapcs olatos háttérszámítások a döntés meghozataláig nem nyilvánosak. Ezt eddig is alkalmazták, most egy lex specialisként beemelte a jogalkotó, az előterjesztő az államháztartási törvény szabályai közé, már csak azért is, mert itt pontosításokat kell hogy alkal mazzunk, mert ez egy speciálisabb terület, mint egy általános mondattal szabályozni az adatvédelmi törvényben. Hozzá kell tennem, hogy ezek nagyon fontos dolgok, hogy ennek a titkosításnak vannak igen fontos indokai. Például azok a gazdasági társaságok, am elyek egyébként befizetők a költségvetésbe - vagy osztalék, vagy adó formájában , és mondjuk, tőzsdei társaságok, nem volna szerencsés, hogy már egy évvel a tényleges tőzsdei szereplésük és gazdasági évüknek a megkezdése előtt nyilvánosan közöljék, hogy p éldául mi az osztalékelvárási kötelességük. Ez szerintem valóban veszélyes, piactorzító, a magyar gazdaság meghatározott cégeinek a politikáját veszélyeztető információ lenne, tehát ilyen értelemben is rendkívül indokolt az ilyenfajta korlátozása az adatok hozzáférésének, és összességében ez a félelem és ez a védelem nem akadályoz egyébként senkit abban, hogy az elfogadott költségvetéssel kapcsolatos adatokat, előkészítést alátámasztó adatokat megkérdezze, amikor ez már elfogadást nyert. (9.00) Annyit szere tnék még mondani ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy fontos eszköze, hogy 59 szakasz. Én már lassan ötödik éve vagyok országgyűlési képviselő, azt hiszem, ilyen rövid költségvetést megalapozó törvényjavaslat még nem került a Ház elé. Ez is mutatja, hogy a stabilitás kormányzása, a stabilitás kormánya vagyunk, és a stabil kormányzásnak egyik érdeme az, hogy rövid, érthető és célszerű törvényjavaslatokat tudunk megfogalmazni, még akkor is, ha vannak ebben a törvényjavaslatban olyanok, amelyek gazdasági kény szerből időhosszabbításokat eredményeznek. Például a bányatörvény módosítása is bekerült, amely az elhagyott szénhidrogénkutak rekultivációinak a kezdeti időpontját és a lezárás időpontját két évvel eltolja. Ennek egyébként alapvetően gazdasági okai vannak : a magyar bányahasznosítóhoz szükséges pénzek - átértékelve
