Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - WITZMANN MIHÁLY
4166 (16.40) WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szé pen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008ban kibontakozó gazdasági világválság egyértelműen rávilágított Magyarország és ezen belül is a magyar gazdaság sérülékenységére. 2002ben hazánkat még a térség éllovas aként tartották számon, a szocialisták kormányzását követően azonban azzal kellett szembesülnünk, hogy az ország gazdasága a csőd szélére került. (Heringes Anita: Öt éve kormányoztok!) Látom, hogy mosolyognak a szocialista frakcióban, de engedjék meg, hogy a történelmi realitásoktól azért ne kanyarodjunk el. Magyarország 2010re a növekvő államadósság áldozatává vált, és a nemzetközi pénzügyi folyamatok kiszolgáltatottja lett; miközben a magyar családokat az akkori felelőtlen kormányzat devizacsapdába taszí totta és minden segítséget mellőzve egész egyszerűen magára hagyta. És hogy egy kicsit reagáljak Heringes Anita képviselő asszony előttem tett, a visszamutogatást, a múltat zavaró kijelentéseire, hát én elhiszem, hogy önöket zavarja a múlt, kedves szociali sta képviselőtársaim, de van az életnek egy olyan rossz tulajdonsága véleményem szerint, hogy a történelmi, politikai, gazdasági történéseket sajnos csak folyamatában lehet értékelni és vizsgálni, nem lehet egyegy szeletet kiragadni. (Heringes Anita: Önök teszik ezt egyfolytában.) Nem epizódokról beszélünk, hanem egy teljes folyamatról beszélünk. És azért, ha folyamatot nézünk, kedves képviselőtársaim, akkor 2002ben valóban azt láttuk, hogy Magyarország élvezte az elismerését nemcsak a környező országokna k, hanem Európa gazdasági hitelminősítőinek és gazdasági véleményformáló erőinek egyaránt, és 2002ben valóban éreztük, hogy ebben az országban valami előremutató lépés történt. Ezzel szemben a nyolcéves szocialista kormányzás után ennek nyomát sem láttuk. Nyomát sem láttuk akkor, amikor folyamatos megszorítások voltak, nyomát sem láttuk akkor, amikor folyamatos rezsiemelések voltak, nyomát sem láttuk, amikor a 13. havi nyugdíjat elvették, és sorolhatnánk; a közszféra béreinek a megszorítása, egyhavi közszf érabért vettek el a közszférában dolgozóktól. Azt gondolom, hogy 2015re ismét sikerült eljutnunk odáig, hogy arról beszélhetünk, hogy a családtámogatások ismét kiszélesedtek, a magyar gazdaság ismét fellendülőben van, a kkvszektor támogatása és a foglalk oztatás szintén - azt gondolom - az elmúlt évekhez képest nagyon pozitív előrelépést ért el. Az államadósság tekintetében csökkenő pályán vagyunk a GDP százalékos arányában. Én azt hiszem, hogy ezek az eredmények mindenféleképpen azért sokatmondóak, és min denféleképpen legalább azt a minimumtiszteletet megkövetelik, hogy a szocialistákat ne zavarja a saját maguk múltja, hanem legalább ismerjék el, hogy hibáztak, és legyenek konstruktívak abban, hogy tovább dolgozhassunk a magyar emberek érdekében. És arra i s jól emlékszünk, hogy 2010ben hazánkat egyébként még egy lapon említették Görögországgal, ha már a múltról beszélünk, a magas fokú eladósodottság, az alacsony foglalkoztatás és a gazdasági hanyatlás miatt az államcsőddel leginkább veszélyeztetett országk ént tartottak számon. És míg Görögország azóta is folyamatosan újabb és újabb hiteleket vesz fel, és a kilábalásnak még halvány jelei sem láthatóak, addig Magyarország 2010 óta a gazdasági stabilizáció, majd a fellendülés útjára lépett. Gyakorlati példakén t említhetjük, hogy míg a hároméves görög államkötvény hozama jelenleg 20 százalék körül van, addig a hasonló magyar állampapíré 2,1 százalék körül mozog. Sőt, az eddigi elképzelések szerint Magyarország az idén nem is szándékozik kibocsátani devizakötvény t a nemzetközi piacokon. Erre is nagyonnagyon régen volt példa Magyarországon. 2010ben a magyar emberek meggyőző többséggel adtak felhatalmazást egy új polgári kormányzásnak, egy új kormány megalakítására, amely szakított az addigi kudarcos gazdaságpolit ikával. Az új szemléletű kormányzás a megszorítások helyett az adócsökkentést választotta inkább, és új adózókat vont be a közteherviselésbe, ami korábban szinte elképzelhetetlen
