Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - WITZMANN MIHÁLY
4167 volt. Az egyre nagyobb költségvetési hiányokat és a folyamatosan növekvő álla madósságot felváltotta egy kiszámítható, fegyelmezett költségvetési politika, ami tartós növekedési pályára állította az országot, és végre kikerültünk a 2004 óta tartó túlzottdeficiteljárás alól is. A 2016os költségvetés valóban egy új korszakot és új l ehetőségeket nyit az ország számára, hiszen az adócsökkentésekről, a béremelésekről és a fejlődésről szól. A személyi jövedelemadó 15 százalékra történő mérséklése, a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése, a kétgyermekesek családi adók edvezményének megemelése, a gyermekétkeztetési program jelentős kiszélesítése, a rekordösszegű uniós fejlesztési forrás lehívásának lehetősége, a közszféra béremelési programjai, a háziorvosoknak nyújtandó támogatások, továbbá számos adó és illeték megszün tetése révén elindított közigazgatási rezsicsökkentés reményünk szerint jelentős mértékben fogják segíteni a gazdaság további élénkülését, a családok terheinek csökkentését és ezzel az ország gyarapodását is. Öt évvel a polgári kormány hivatalba lépése utá n már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a válságkezelés időszaka lezárult, megtörtént a stabilizáció, és elindult a növekedési fordulat. A gazdasági növekedés több szempontból is fontos, ugyanis egy 3 százalékos gazdasági növekedés az ország esetében körülbel ül 400500 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelent, másrészről pedig minél nagyobb a GDPnövekmény, annál gyorsabban tudjuk legyőzni az adósságot, vagyis csökken az eladósodottsági rátánk. A gazdaság stabilizálódását mi sem mutatja jobban, min t hogy a központi költségvetés kamatfizetései is egyre kisebb kiadási tételként jelennek meg. A GDParányos államadósságunk csökkenő tendenciát mutat, az államnak pedig egyre kisebb kamatokat kell fizetni az állampapírokat vásárlók számára. 2012ről 2016r a közel 200 milliárd forinttal csökkent a költségvetés kamatkifizetése, ez az érték 2015ről 2016ra további 60 milliárd forinttal kisebb kamatkiadást jelenthet. Fontos azt a tényt is hangsúlyozni, hogy az államadósság finanszírozásában a lakossági szerepv állalás folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az állampapírokhoz való könnyebb és egyszerűbb hozzájutás érdekében a Magyar Államkincstár számos értékesítési pontot nyitott az elmúlt időszakban, ezzel jelentősen csökkentve a bankok közvetítő szerepét. Így az emberek már közvetlenül az államtól is tudnak államkötvényeket vásárolni, és a kapott kamatot jellemzően belföldön felhasználva, a költségvetési kamatkiadások nem áramlanak már ki az országból. A magas újrabefektetési arány tervezhetőbbé és kiszámítható bbá teszi a finanszírozást, ami egyben erősíti az ország gazdasági stabilitását is. A jövő évi büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos államháztartási hiánnyal és 73,3 százalékos GDParányos államadóssággal számol, így az államadósság te rvezett mérséklődése az alaptörvényben meghatározott kötelezettségünknek is eleget tesz. Magyarország nagy utat tett meg az elmúlt öt évben, a gazdaság stabil lábakon áll, fenntartható a növekedés, drasztikusan leépültek a külföldi tartozások, vagyis egyre megbízhatóbb adósokká váltunk a külvilág számára. Ezért mindenképpen indokolt lenne, indokoltnak érezzük, hogy az elmúlt öt év gazdaságpolitikája nyomán a hitelminősítők Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába sorolják. Remélhetőleg ez még az é v végéig megtörténik, ami az állampapírpiaci hozamok további csökkenéséhez vezethet, továbbá elősegítheti a hitelfelvételi kondíciók javulását a vállalkozások számára is. Ahogy egyébként azt a Költségvetési Tanács is megfogalmazta, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat megalapozott, jelentős kockázatokat pedig nem rejt magában. A váratlan gazdasági folyamatok esetére az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos kerete pedig kellő garanciális tartalékot jelent. Ez az összeg mintegy 40 milliárd forinttal tö bb az idei évre elfogadott értéknél. Úgy vélem, hogy ahogy az elmúlt öt esztendőben is, a kormány most is egy felelősségteljes költségvetési tervezetet nyújtott be, a 2016os költségvetés jelentős adócsökkentésekkel és béremelésekkel számol. Teszi mindezt úgy, hogy a költségvetési hiányt továbbra is alacsony szinten tartva, az államadósság
